Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

Noha a kapcsolat létrehozása az alföldi településeknek is érdekében állt, a munkálatokban az érintett városok és községek közvetlenül nem vettek részt. Nagy magán és állami cégek építették a vasutakat és a forgalomból származó bevétel is ezeket illette. A Magyar Középpontú Vasút a pesti Ulmann-csoport, az Osztrák Államvasutak a kincstár , a TVV pedig jórészt a bécsi Creditanstalt által biztosított tőkéből építette ki vonalait. A Creditanstalt lottósorsolásból teremtett tőkéből 1858-ban 15 millió forintot juttatott a TVV-nek. * A TVV vonalait 5,2 %-os kamatbiztosítással építették, mely szerint az állam a vasútépítésbe fektetett magántőke kamataira garanciát vállalt. Bár ez a rendszer sok visszaélésre adott alkalmat, a TW építése a nagyobb botrányoktól mégis mentes maradt. A vasúttársaság később deficitessé vált, ezért vonalait 1880ban államosították. Az állam a több mint 5 millió forintos adósságot magára vállalta és az értékpapírok beváltásával a részvényeseket kielégítette. A vasutak építése, így a Magyar Középponti Vasút és a TVV esetében is a koncesszió elnyerésével kezdődött. Befolyásos földbirtokosok:, vagy pénzemberek a kormánytól építési engedélyt szereztek. A vasúttársaság csak eztán alakult meg, amelynek vezetésében az engedményesek is részt vettek. Ezt követően sor került a közigazgatási bejárásra, ahol a vasút, a kormány, az érdekelt törvényhatóságok, önkormányzatok és földbirtokosok képviselőinek jelenlétében a vonal irányát kijelölték. A műszaki terveket a vasút mérnökei és technikusai készítették el, de az építőmunkát vállalkozókkal végeztette el a vasúttársaság. A kiépítést a műtanrendőri bejárás követte, melynek során az érdekelt felek a munka minőségét és a pálya biztonságát ellenőrizték. A helyi önkormányzatok a vasúthoz szükséges ingyen földterület juttatásával segítették az építést. Az útbaeső, kisajátítandó házak tulajdonosait legtöbbször a vasúttársaság kárpótolta. 1847-ben Szolnokon nemcsak házakat, hanem kijelölt vasútvonal irányába eső újvárosi iskolát is le kellett bontani, amely helyett a Magyar Középponti Vasúti Társaság költségén, valamivel odébb egy új iskolaépületet emeltek. Bár Kisújszállás, Karcag 1852-ben a házak tulajdonosainak kártalanítását a kincstártól kérte, mégis többet áldozott a vasútépítésre, mint Szolnok, Mezőtúr és Törökszentmiklós. A feudális kötöttségektől már korábban is mentesült lakosok valószínűleg jobban felmérték a vasút várható előnyeit, mint a Külső-Szolnok megyei városok jobbágyi eredetű polgárai. A vasútépítés a nagykun városok, Kisújszállás és Karcag lakosságának sajátos problémákat okozott, mivel a vasútvonal kisbirtokokat POGÁNY M. 1980. 28. U.o. 38. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár /Továbbiakban: SZML/ tanácsgyűlési jegyzőkönyv /Továbbiakban : tan. jkv./ 1846. július 8.