Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

vágott ketté. Ezért a földeket újból tagosították és az érintett tulajdonosoknak a határ más részén biztosítottak területet. Kisújszállás a tagosítás újbóli végrehajtására 10 ezer forint kincstári kölcsönt vett fel,

15 ezenkívül a város ingyen telket adott az indóház építéséhez és kártalanította a lebontandó szélmalom tulajdonosait is. A karcagi elöljáróság gondoskodása pedig odáig terjedt, hogy az épülő vasút és az indóház környékén élő cigányokat a város másik részére telepítette azzal a indoklással, hogy a „cigánytelep sérti a város szépségét és gátolja a kereskedelmi élet kialakulását". A városok persze nemcsak áldoztak a vasútépítés ügyére, hanem igyekeztek abból hasznot is húzni. Ilyen lehetőség volt pl. az építés tégíaszükségletének biztosítása. Karcag és Kisújszállás elöljárósága több százezer téglát és cserepet adott el a vasúti vállalkozóknak. 1854-ben a vasúti vállalkozók Kisújszállásnak nem fizették ki a téglák árát, ezért az ügy a jászkun főkapitány elé került, aki a város javára döntött. Téglát a vasútépítők is égettek, de a felhasznált agyagért a városoknak díjat fizettek. 1857. március 1-én a karcagi elöljáróság és Eisenberger Móricz vállalkozó között szerződés jött létre a károk megtérítéséről, mert a hantolásokkal, a téglához szükséges föld kitermelésével, a legelők egy része ideiglenesen használhatatlanná vált. A földbirtokosok a regálé jog érvényesítésével a vasútépítő munkások rovására nagy haszonra tettek szert. A vasúttársaság egy alvállalkozónak lehetővé tette, hogy a szolnoki vasúti híd építésénél dolgozó munkásokat elfogadható áron étellel és itallal lássa el. A szolnoki hatóságok ezt az alvállalkozót az árusítástól eltiltották és az urasági vendégfogadóst bízták meg a munkások élelmezésével. A vasúttársaság a Helytartótanácsnál panaszt tett, mely szerint az uradalmi vendéglős romlott, egészségre ártalmas ételeket és italokat árusít. A város patikáriusa és a megyei fizikus megvizsgálta az árut és azt fogyasztásra alkalmasnak találta. A regálé jogot kihasználók ezt követően háborítatlanul egyharmadával drágábban adták a rossz ételt és italt. A Tiszavidéki Vasút mérnökeinek a vonalak kijelölésekor bizonyos mértékig az érintett városok és községek érdekeit figyelembe kellett venni, amelyekhez alkalmazkodva a már elkészült terveken kisebb korrekciókat hajtottak végre. Szolnokon a vasutat eredetileg a Tisza-parton vezették volna tovább Debrecen felé, amely a várost az ivóvíztől elzárta volna. Végül az elöljáróság kérésére a vonal Szolnok lakott területeit elkerülte és úgy haladt át a Tiszán épített fahídon. Kisújszállás és Kenderes a vonalvezetéssel kapcsolatosan közvetlenül nem a vasúttársasággal, hanem egymással került SZML Kisújszállás, képviselőtestületi jegyzőkönyv /Továbbiakban : képv. jkv./ 1852/435. 16 Uo. 17 SZML Karcag, tan. jkv. 1857/673. 18 SZML Kisújszállás, tan. jkv. 1852/333. 19 SZML Karcag, tan. jkv. 1857/331. 20 POGÁNY M. 1980. 150. 110