Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

cessziót 1856-ban egy osztrák-német részvénytársaságra ruházták, amely felvette a Tisza vidéki Vasút nevet. A Tiszavidéki Vasút /TW/ egy jászberény-törökszentmiklós-aradi vonal építését is tervezte, amely a Jászságon át a pest-miskolci vasúthoz kapcsolódott volna. Az Osztrák Államvasutak Társaság ellenezte ezt a tervet, amely a tulajdonában megmaradt pest-szolnoki vonalnak konkurenciát támasztó újabb vasút kiépítését eredményezte volna. Végül megállapodás született, mely szerint a TVV lemond az aradi vonal Törökszentmiklós-Jászberény felé vezetéséről és ugyanakkor a cegléd-szolnoki vasutat 1.345.133 ft 40 krajcárért megveszi. 1857. november 23-án a szolnok-debreceni vasút átadásának napján a TW a cegléd-szolnoki vonalat is kezelésébe vette. A szerződés értelmében a magántársaság a szaiol-aradi vasútvorialat is kiépítette, amelyet 1858. október 25-én nyitottak meg. A TW jóval a fővonalak kiépítése után, 1880-ban átadta a forgalomnak a megye területét csak egy kis szakaszon érintő mezőtúr-szarvasi szárnyvonalat is. E jelentéktelen vasút építését már 1870ben engedélyezte a közmunka- és közlekedésügyi miniszter, de az 1873-as gazdasági válság és a TW zavaros pénzügyei miatt a kiépítés évekkel eltolódott. A 19. század közepén a vasútépítéseknél a természeti adottságokat jóval inkább figyelembe kellett venni, mint a későbbiek során. 1850-ben a Tisza-völgyben még csak 840.000 kh, 1870-ben pedig már 2.360.000 kh földterület volt ármentesítve. A Tisza vize egy-egy nagyobb áradáskor a Nagykunság ősfolyómedrein /pleisztocénkori maradványok/ a Körösig lefolyást talált és nagy mocsarak kialakulását tette lehetővé. A vasutat Szolnoknál vezették át a Tiszán, mivel az ártér e régi átkelőhelynél volt a legkeskenyebb. A vasutat az árterület és a még le nem vágott folyókanyarulat miatt még itt sem lehetett a Tiszán keresztül egyenes irányban továbbépíteni, ezért a várostól északra építették fel a vasúti hidat. A szolnok-debreceni vonal kiépítését akadályozta a Kisújszállás határában lévő nagy mocsár is, amelyet a vasút déli irányból került el. A vízrajzi viszonyokkal ellentétben Jász-Nagykun-Szolnok megye területén az országos vasútvonalak kiépítését nem befolyásolták a helyi talajadottságok. Gazdasági szempontból a pest-debreceni és szolnok-aradi vasútvonalak létrehozásának elsődleges célja a Tiszántúl állattartó övezetének és a Körös-vidék gabonatermő vidékének összekötése volt Magyarország és a birodalom piacaival. 6 Vasúti okmánytár. III. Buda, 1871. 9-35. 7 KÉPESSY Á. 1908. 50. 8 BODOKI FODOR Zoltán - BODOKI FODOR Zsigmond: Mezőtűr város története. Mezőtúr, 1978. 89. 9 Heves Megyei Levéltár /Továbbiakban: HML/ Alispáni iratok 1718/1870. A magyar vízszabályozás története. Szerk.: IHRIG Dénes. 1973. 116. 108