Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

CSEH GÉZA A VASÚTHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETÉN A vasút gondolata Angliában született meg, ahol a szabadversenyes kapitalizmus korai kibontakozása és a gazdasági élet fellendülése nélkülözhetetlenné tette a korszerű közlekedést. A világ első gőzvasútjának megnyitása 1825-ben — Stocton és Darlington között egy új kor nyitányát jelentette a szárazföldi közlekedésben. A vasút a következő évtizedek során rohamosan elterjedt a kontinensen is. Angliában és Nyugat-Európában a kapitalista gazdaság eszközeként építették ki a vasutakat, amelyek újabb lökést adtak a további fejlődéshez. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európa országaiban a vasutak megelőzték a hagyományos társadalom teljes felbomlását és az egyik legfontosabb tényezőként segítették a kapitalista viszonyok kialakulását. Bekapcsolták az elmaradottabb mezőgazdasági vidékeket az ország és a kontinens vérkeringésébe, mellyel lehetővé tették a tőkefelhalmozódás megindulását, de más vonatkozásban is hatottak a gazdasági élet fejlődésére. A vasutak fűtőanyag és fémszükséglete nagy volt, melyet egyre több ország igyekezett saját erőből biztosítani. Bányavidékeket tártak fel Közép- és Kelet-Európában, kialakult a modern kohászat és fejlődésnek indult a gépipar. A múlt század második felében kiépített vasúthálózat földrajzi képe többé-kevésbé napjainkig változatlan. Ez a tanulmány azokra a kérdésekre keres választ, hogy milyen természeti, gazdasági és társadalmi feltételek hatására és milyen koncepciók alapján építették ki a jelenlegi Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a vasútvonalakat. A vasutak tervezésénél a természeti adottságokat mindig figyelembe vették. A vasútépítés irányára a természeti feltételek közül leginkább a domborzati viszonyok gyakoroltak hatást, mivel a hegységek völgyeihez és vonulataihoz alkalmazkodniuk kellett a vasútépítőknek. Az Alföldön a szintkülönbségek nem jelentettek akadályt, a sűrű folyóhálózat azonban, amely a magyarországi vasútépítések kezdetén még jórészt nem volt szabályozva a munkálatokat megnehezítette. A Tisza- és a Körös vidék mocsarait és árterületeit el kellett kerülni, mert a vasutakat csak rendkívül magas költségek árán lehetett volna azokon keresztülvezetni. Közvetve hatást gyakoroltak a vasútépítés irányára és a hálózat sűrűségére a talaj adottságok is. A Közép- Tiszavidék ármentes területeinek jóminőségű csernozjom talaja a földbirtokosokat gazdagabbá tette és a lakosságnak is jobb életfeltétele105