Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

a szavazatokat. A legtöbb szavalatot mind a jászkun, mind az egyes kerületi tisztségekre az 1848-ban tisztséget viseltek, illetve az 1848-as idők szellemiségét és alkotmányosságát képviselők kapták.

11 Az átalakulás, illetve az önkormányzatok újjászervezése országosan hasonló módon zajlott. Az új megyehatóságok egy része mindjárt a megalakulás után kinyilvánította, hogy az októberi diplomát el nem fogadja, a kancelláriát és a helytartótanácsot törvényesnek el nem ismeri. A Jász kun Kerület a február T-i közgyűléséből küldte el feliratát a császárhoz, mely az egyes kérdésekben a megyékkel azonos álláspontot tükröz. A feliratban együtt reagáltak az októberi diplomára és a császár január 16-i leiratára.

12 A közgyűlés kifejezésre juttatta, mennyire lehűtötte az októberi diploma által kiváltott örömet a január 16-i leirat. Megdöbbenve érzi a kerület, írják: „mintha elhagyni készülne Felséged kormánya az egyedül boldogító alkotmányosság megkezdett ösvényét." Az adófizetéssel kapcsolatban kinyilvánították: ,,mi sem nyújtunk ahhoz segédkezet, hogy a törvény terén kívül rendelt és kivetett terhes adókat behajtsuk." Kiálltak a magyar törvénykezés visszaállítása s az 1848-as törvényekben rögzített elvek mellett. Követelték, hogy az országnak önálló hadügye legyen, amint az egykor a nádor irányítása, ugyanúgy pénzügye, amely a tárnokmester fennhatósága alatt volt. Ugyanekkor a császári leirat tettleges ellentmondásaként tiszteletbeli táblabírói, ügyészi, jegyzői és esküdti hivatalokra jelöltek olyan 1848-ban érdemeket szerzett családok tagjait, akiknek így kívántak ,,köz elismerést" nyújtani. Az országos tiltakozás részeként fogható fel, hogy a Nagykun Kerület tiszteletbeli táblabírói között olvasható Deák Ferenc, gr. Teleki László, báró Kemény Zsigmond és a Jászkun Kerület két 1848-as főkapitánya: Patay József és Illéssy János neve.

13 Közben már januárban megérkezett Pest megye átirata, melyben a Jászsághoz és a Kiskun Kerülethez csatolt Jánoshida, Eres Mizse és Puszta Péteri visszacsatolását kívánta. Átiratuk a kerületek egyetértésére talált. A közgyűlés által kinevezett bizottságok március elején átadták a vonatkozó iratokat Pest megyének.

14 Az átszervezést a kerület véglegesnek tekintette. Magyarországon ekkor kettős kormányzat létezett: egyrészt az 1848-as alapon szervezett törvényhatóságok, másrészt az 1849-i alapon működő cs. kir. hatóságok.

15 A törvényhatóságok felélesztésével az országgyűlés összehívásával megbomlott az államszervezet addigi egysége. Az önkormányzati szervek nem voltak hajlandók az államapparátusnak az ötvenes évekből fennmaradt részével, valamint a 47-es alapon működő kormányszékekkel - a kancelláriával és a helytartótanáccsal — együttműködni. Az államapparátus működése megakadt. A Jászkun Kerületben a volt hatóságokhoz címzett hivatalos leveleket felJász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jászkun Kerület iratai (Továbbiakban: JKKir.) kgy. iratok 7/1861. sz. 12 BKMÖLKf. Félegyháza L 31 F 3 Cs 6 Sz 61/1861. 13 SZML JKKir. kgy. jkv. 1861. 28. kgy. 4. 14 SZML JKKir. kgy. iratok 1861. 4. köt. 386. sz.; 1861. 3. köt. 861. sz. 15 SASHEGYI O. 1965. 82., 129. 97