Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

bontatlanul visszaküldték, nem kevés fennakadást okozva ezzel az adó- és katonai igazgatásnak. Részletes utasítási dolgoztak ki a cs. kir. hivatalok átvételére és a községi tisztviselők hivatalaira.

16 A járási cs. kir. kapitánysági hivatalok összes teendőjét azonnal átveendőnek nyilvánították. Az átvétel irányítására bizottmányok alakultak. Az egyes személyekre vonatkozó iratok az illető község levéltárába, az összes járást érintő, illetve az egyes lakosokra nem vonatkozó iratokat az illető kerület levéltárába utalták. Az új kerületi kapitányok a cs. kir. hivatalok helység-bérleteit felmondták. A letéti pénzek átvételére a községi bírók kaptak jogot, a privilegiális láda kulcsai viszont az átvevő bizottsághoz kerültek. A törvénykezést illetően az októberi diploma visszaállította a régi magyar bírósági szervezetet. Ezzel a hazai bíráskodást alkotmányos alapra helyezte ugyan, de a visszaállított 1848 előtti állapotok már nem feleltek meg a kor követelményeinek. A hármaskerület közgyűlése szintén a régebbi törvénykezési gyakorlat visszaállítását határozta el. A közgyűlés úgy döntött, hogy a bevégzett perek az illető község levéltárába, a folyamatban levők a kapitányi átvétel után az alperes községi bíróságnak adassanak megőrzésre. Azok a perek, amelyekben ősiségi kérdés fordul elő, vagy amelyek megítélésében az osztrák törvény eltér a magyartól, felfüggesztessenek. Minden egyéb per folytatólag ítéltessen a magyar törvények és a kerületi statútumok szerint a helyi tanács, mint első bíróság által. Az induló perekre ugyanez vonatkozott. A fellebbezés a tanács törvényszéktől a régi szabály szerint a kerületi törvényszékhez, onnan a Hétszemélyes Táblához került. Néhány módosítási elképzelést is elfogadtak, ezek az 1847-ben és 1848-ban kialakult önkormányzati és törvénykezési szabályok ötvözését tükrözték. Törvénykezési ügyben feliratban kérték a kancellárt, hogy a Hétszemélyes Táblán a jászkun ügyeket egy erre kinevezett egyén képviselje. Az országbírót pedig arra kérték, hogy mivel 1848-ban a községi tanács, a Jászkun Kerület Törvényszéke és a Hétszemélyes Tábla rendeltetett bíróságul, a korábban létező kapitányi széket, mint fellebbezési bíróságot visszaállítani ne engedje. A rabok feletti felügyeleti jogot viszont a kapitányi hivatal kapta. A büntetőügyekre és a telekkönyvek kezelésére vonatkozóan csak előzetes szabályzatot alkottak. Azaz, a bűnügyekben - amíg az országbírói értekezlet újabb szabályt nem alkot - a régi gyakorlatnak megfelelően az elővizsgálatot a tanácsok végzik, a tanácsoké a kisebb kihágások ítéleti joga is. A telekkönyvek esetében a községi kezelést rendelték el, de a tényleges átvételt az országbírói értekezlet utánra halasztották. Az árvaügyek intézésével kapcsolatban a helységek már korábban is sérelmezték a járási árvabizottmányok működését, s több helység kérte a régi ügyintézési mód viszszaállítását. Ezért az árva ügyek kezelését visszautalták a tanácsok felügyelete alá, az újra létesített „árvák attya," azaz a közgyám számadása mellett. Mivel az új szervezet március 1-től lépett életbe, addig az árvabizottmányok iratait egy táblabíró irányításával az illetékes községnek vissza kellett adni, az oszthatatlan főkönyvek és szabály16 BKMÖL Kf. Félegyháza L 31 F 3 Cs 6 Sz 39/1861. 98