Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Zádor Béla: Jászkun nemzetőrség 1848-ban / 59. o.

hadügyminiszter június 7-én „ ... értesíti a kerületeket, hogy altiszteket mivel azok már mind el vannak helyezve, jelenleg nem küldhet. 33 A kialakult helyzetben a kor­mány csak elvétve küldött fegyverkezelést oktatni tudót. Medgyesi Károly volt őrmes­tert Budapestről küldték tanítani. A lengyel Klescinszky József kaszavívó mestert a miniszterelnök oktatónak „ ... a kerületbe utasította." 34 A lengyelek felkelésük ide­jén a kaszával vívást igen jól megtanulták. Magyarországra menekülésükkel tudományu­kat magukkal hozták. A nemzetőröknek ezt a tudásukat, tapasztalatukat átadták. Az oktatóhiány részbeni pótlását a lelkesedés eredményezte. Egyes településeken a már leszerelt katonák, altisztek, tisztek jelentkeztek a fegyverhasználat megtanítására. Dudás Béla hadnagy a dorozsmai nemzetőröket oktatta. Felkészítésben a helyben élő értelmiségiek is jelentős számban vettek részt. A kiképzők hiányát részben enyhítették. Teljes megoldást nem jelentettek. Problémát okozott a magasabb képzettséget igénylő fegyvernemek hozzáértő fegyvernemi legénységének és szaktisztjeinek hiánya. Ilyenek alig voltak. Megfelelő vonóerő sem volt. Görgei a Tiszán innen mozgó önkéntes nem­zetőr sereg parancsnokaként a kerületekhez küldött első levelében írja, hogy egyebek között feladata a tüzér és utász vagy hidász kart teremteni. Szeptember végéig őket úgy kiképezni, „ ... hogy az ellenség előtt sikeresen használhatóvá váljék'.' 35 A tüzér­karhoz 10-15 némi műveltséggel bíró „ügyes egyént," az utász, hidász karhoz szin­tén 10-15 főt kér. A felsorolás figyelmet érdemel, „ ... kik vagy kovács, lakatos, bog­nár, kádár, molnár, ács, kőműves, halász, kötélverő és többféle mesteremberek, vagy ügyes földmunkások, mint kertészek, téglaverők, kút és árok ásók vagy bányászok ki­választani és azonnal Szolnokra küldeni ...' 36 A nehézségeket, melyekkel a szabadság­harc vezetőinek, parancsnokainak, nemzetőreinek, katonáinak - sok egyéb mellett — meg kellett küzdeniük a következő idézet is érzékelteti. Görgei levele szerint a sereg annyi ágyút kap, „ ... mennyire az azokhoz megkívánható fogatokat az országos pénz­tár terhelése nélkül ki tudjuk állítani." 37 Az ágyú és mozgóhíd fogatokhoz egészséges, erős, húzáshoz szokott lovak felajánlását várja. A szükséges lóállományt egyének ada­kozásai is tetemesen gyarapíthatják. Fontosságát és szükségességét mutatja, hogy a felajánlott lovakat Görgei kérése szerint biztos, felelős kísérettel azonnal Szolnokra szállítsák. Átadási jegyzékkel „ ... nekem személyesen átadandók." 38 Megállapíthatjuk, hogy a nemzetőrség felfegyverzése általában — köztük a jász­kun nemzetőröké — rajtuk kívül álló okokból elmaradott és hiányos volt. A kor szín­vonalát nem érte el. Kiképzésük idő és kellő számú felkészült oktató hiányában a meg­felelő szintig nem vagy alig juthatott el. A nehézségek ellenére voltak harci sikereik. 33 SZML JKK Levéltár jkv. 1364. 346. 34 Uo. 35 SZML JKK Biz. ir. 1584/1848. - Görgei Artúr neve országos és helyi publikációkban Görgei, Görgey Artúr, Arthur-ként jelent meg. A korabeli eredeti iratokon sajátkezű aláírása: Görgei Artúr. Ennek alapján mi is így írjuk. 36 SZML JKK Biz. ir. 1584/1848. 37 Uo. 38 Uo. 06

Next

/
Thumbnails
Contents