Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Zádor Béla: Jászkun nemzetőrség 1848-ban / 59. o.

kellőleg megmagyaráztassék.' A felvilágosító és szervezőmunka a kerületekben megkezdődik. A nemzetőrséget szervező munkának számottevő eredményei majd júniusban lesznek. Problémák kezdettől adódtak. Voltak települések, ahol a qualifikációra vonatkozó törvényi, belügyminiszteri, kerületi választmányi rendelkezéseket nem kellő pontossággal hajtották végre. A pontatlanság a helységek módosabb lakói között elégedetlenséget keltett. Kiskunhalason kiderült, hogy a táborozó nemzetőrök közé „ ... sok szegénysorsú és gyenge alkotású ..." polgárt besoroztak. Emiatt a város vezetéséhez sok panasz érkezett. A képviselőtestület saját soraiból a polgárok vagyoni helyzetét jól ismerő 27 képviselőből alakított bizottságot. A nemzetőr kapitányok is tagjai a testületnek. Jegyzője a főjegyző. Feladatuk, hogy a táborozókat felváltó újabb nemzetőrcsapat kiállításakor „ ...csak olly egyéneket sorozzon, kiknek elmenetelökkel mezei gazdasága hátramaradást nem szenved, itthon maradandó családjuk pedig a legkevesebb szükséget sem fog látni."

10 Elérésére sorozást elveket rögzítenek. Azt a fiút sorozhatják be, akinek apja a gazdaság felügyeletét még el tudja látni. Cseléd hiányában pár hónapra képes bérest fogadni. Akinek a gazdaság vitelére alkalmas testvére otthon marad, az szolgálatba vihető. A javakorabeliek közül besorozhatják, akinek nagy mennyiségű földbirtoka másnak haszonbérbe kiadott. Az a testvér is nemzetőr lehet, akinek fivére a táborban van és a felváltásba vonulót, a gazdaság vitelében válthatja.

11 Az elvekből biztosan nyomon követhető, hogy Kiskunhalason ez időtől kezdve nemzetőr, csak komolyabb gazdasággal, anyagi erővel rendelkező lehetett. A városban a gazdaság működését, felügyeletét biztosították. A munkaerő helyzetét nem háboríthatták. A jászberényiek névtelenül panaszt tettek Szentkirályi főkapitánynál, hogy ,, ... a jászberényi elöjáróság által a nemzetőrségbe oly egyének is soroztatnának be, kik az 1848. k 22 te. 4. paragrafusa által abból kirekesztetni rendeltetnek. 12 Kérik, a jelzett paragrafus rendelkezése alá tartozókat az összeírásból töröljék. A kerületi választmány utasítja Jászberény város tanácsát, hogy a nemzetőr összeírást vizsgálják felül és a 4. paragrafust szigorúan betartva, igazítsák ki. A példák érzékeltetik, hogy a szegények nemzetőrré válása nehéz, szinte lehetetlen volt, az önkéntes nemzetőrség megalakulásáig. Felszerelés, ruházat A nemzetőrök felszerelése, ruházatának megoldása a délvidéki lázadás kitörésekor és az azt követő időkben válik sürgető feladattá. Táborba vonulásuk, harctéren tartózkodásuk a gondoskodást elodázhatatlanná teszik. 9 SZML JKK Biz.ir. 900/1848. A mai Bács-Kiskun megye az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc idején. Szerk.: IVÁNYOSI SZABÓ Tibor. Kecskemét, 1988. 240. 11 Uo. 12 SZML Jaszkun Kerületek Levéltara jegyzőkönyv (Továbbiakban: JKK Levéltár jkv.) 1848. 1372.347. 61 1