Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Zádor Béla: Jászkun nemzetőrség 1848-ban / 59. o.
A gyalog és lovas nemzetőrök felszereléséről 1848. június 18-án a Jászberényben Szentkirályi Móric 13 főkapitány elnöklete alatt tartott „kisebb gyűlésen' intézkednek. Táborba vonuláskor a gyalog és lovas nemzetőr mindegyike köteles magát ellátni: egy szűrrel, két pár fehér ruhával, késsel, kanállal,tűvel, cérnával, fésűvel, sószacskóval, főzelékes-zacskóval, egy kulaccsal. A lovasok ezeken felül: tábori karóval, kötőfékkel, fokossal, nyeregkápával, abrakos-zsákkal, abrakos-tarisznyával, szénás-kötéllel, sarkantyúval, ló vakarával és kefével. A közönségek minden tíz embernek egy bográcsot kötelesek beszerezni. A községek borról és pálinkáról gondoskodjanak. 14 A rangjelzések feltüntetéséről és elhelyezéséről is ezen a közgyűlésen döntenek. Eszerint a káplárok keskenyebb, az őrmesterek szélesebb karszalagot viseljenek. Hadnagy: veres posztóból készített gallér, szegéllyel és hajtókával, melynek a közepe egészen üres. Főhadnagy: veres posztóból készített gallér, szegéllyel és hajtókával. Középen hosszában keresztül vont veres színű zsinórral kettéosztva. Kapitány: gallérja és hajtókája egészen tömött veres. 15 A nemzetőrök ruházatáról is ekkor határoznak. Felruházásukat elrendelik. A rendelkezés szerint a gyalog nemzetőröket vastag szövetű vászonból készült bő nadrággal és térdig érő kabáttal kell ellátni. 16 A lovasok ruházatát is részletesen szabályozzák. Közvitéz: kék nadrág és dolmány posztó gombokkal. Altiszt: kék nadrág és dolmány fényes gombokkal és a gyalogéhoz hasonló karszalaggal. Tisztek (kapitány, fő- és alhadnagy): bő nadrág szürke posztóból. A külső varráson veres posztó két ujjnyi széles paszománttal kivarrottan. Öltönyönként sötét búzavirágszín posztóból készült rövid, farhajlásig érő atilla dolmány. Mellén öt keresztbe vetett ezüst zsinórral és fonott gombbal. Hátul a varráson végignyúló és az atilla alsó végéig terjedő ezüst paszománttal. Valamennyi nemzetőr számára keskeny karimájú kalap az előírás. 17 A ruházat részletes leírását és abban a döntést A márciusi események idején a kerületek főkapitánya Szluha Imre volt. A Jászkun Kerületek 1848. április 4-én Jászberényben tartott közgyűlésén a községek a képviselők elé órásban petíciót terjesztettek. Szluha Imre főkapitány elmozdítását, országgyűlési követi megbízatásának visszavonását követelték. Indokaik: Szluha főkapitány a szabadságot a nemzeti lét átkának tartja. A haladás elnyomója. Az önkény bizalmának fenntartásáért, a szabadság gátlásáért mindent elkövet. A nádor április 4-én keltezett leiratában tudatja, hogy kir. tanácsos Szluha Imre április 2-án főkapitányi tisztségéről és országgyűlési követi pályájáról lemondott. Lemondását elfogadta. Szemere Bertalan belügyminiszter közli, hogy a nádor és királyi hely-tartó Szentkirályi Móricot, Pest megye addigi első alispánját és országgyűlési követet főkapitánnyá kinevezte. A módosított új esküt a közgyűlés előtt tegye le. Megtörténte után, május 1-én hivatalát elfoglalja. Budapest elesése után 1849 januárjában Szentkirályi Jászberényt, a kerületeket észrevétlenül elhagyja. Windischgraetznél jelentkezett. Börtönbe nem került. 1849 decemberében már Pest megye főispánjaként közli a kerületekkel, hogy Haynau tábornagy Jankovich György Pest megyei volt másodalispánt a Jászkun Kerületek főkapitányává kinevezte. (SZML JKK Levéltára elnöki jkv. 1849. 822.) 14 SZML JKK Levéltár jkv. 1265. 315. 15 SZML JKK Levéltár jkv. 1265. 316. 16 SZML JKK Levéltár jkv. 1265. 317. 17 Uo. 62
