Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: A karcagi Szent György-templom epitáfiosza és zászlói / 45. o.

БЛАГНсоБРАЗНЫ коСШ •с* СО ДРЕВА СНЕМ (П)РЕЧТОЕ ТгЗЛО ТВОЕ ПЛАЩАНЩЕЮ / ЧИСТОЮ соБВЫВЪ И ВОНАМЫ ВО ГГОБо НО Bt ПОЛОЖИ. A tropárion szavai magyar fordításban: A nemeslelkű József, / levéve a keresztfáról szeplőtelen testedet, tiszta gyolccsal és / illatokkal beborítván azt, / és eltemetvén új sírba helyezte el. Az egyházi szláv szöveg ukrán nyelvi hatásokat tükröz. A mező sarkait, melyben a szöveget írták, ornamentikával díszítették. A Sírbatétel-t megfestő mester a szimbolikus előadásmódot egyesítette a narratív megközelítésmóddal. Az esemény jelképiségére utaló elemek (töviskoszorú, kereszt, lándzsa, szivacs) mellett megfestette a helyszínre utaló komponenseket (Golgota-hegye, Jeruzsálem falai, a Getszemáné-kert) is. Ez a „kevert" típus elterjedt volt a magyarországi orthodoxok körében. A korszak híres rézmetsző mestere, a makedóniai származású Hrisztoforo Zsefar (Hrisztofor Zsefarovics) bécsi műhelyében számos magyarországi templom számára készített ezen ikonográfia alapján sírba-tételi lepelt.

7 A karcagi epitáfioszt készítő mester jó mesterségbeli tudással festette meg a nagy méretű vásznat, kvalitásos, szép munkát hozott létre. A feszes, jól felépített kompozíció stiláris jegyei, a jelenet megközelítése, mely elsősorban a jelképiségre összpontosít, a tiszta, nyílt tekintetű, vallásos áhítatot sugárzó arcok, karakterük arra engednek következtetni, hogy a sírba-tételi lepel Stefan Tenecki 7 Ilyen látható a miskolci Magyar Orthodox Múzeum állandó kiállításán is Hrisztoforo Zsefar, 18. század közepe, vászon rézmetszet. A szimbolikus előadásmódot az orosz, ukrán művészet részesítette előnyben. A mesterek szűkszavúan ábrázolták a jelenetet, kerülték az esemény helyszínére történő utalásokat, hangsúlyt helyeztek a jelenet szimbolikus értelmezését elősegítő komponensek megjelenítésére. A képi ábrázolás körül futó szöveget rendszerint ornamentika közé rejtették el. 16. századi moszkvai műhelyből kikerült hímzet ПЛАШАНИЦА-п, sírba tételi leplen látható a halott test a kőlapon, Isten Anyja, még két női személy, József, Nikodémus, János, négy evangélista-szimbólum, továbbá két angyal ripidionnal. Körben félalakos szentek között megjelenik a világuralkodó a gömbbel. Sem a keresztfa, sem egyéb utalás a helyszínekre (például Jeruzsálem, stb.) nem lelhető fel a kompozíción. In: H.H. ПЛЕШАНОЗАЛ. Д. ЛИХАЧЕВ А,; ДРЕВНЕРУССКОЕ ДЕКОРАТШНО-ПРИКЛАДНОЕ ИСКУССТВО В СОБРАНИИ ГОСДАРСТВЕННОГО PYCCKOEO МУЗЕЯ- ЛЕНИНГРАДА,1985. 111. illusztráció; 16. századi kijevi hímzett sírba-tételi lepel ikonográfiája hasonló, de kiegészül a Szentlélek galamb képében történő megjelenítésével. In: 1СТОР1Я YKRAINCbKOTO МИСТЕЦТBA. Szerk: H. П. НЕЛЬГОВСЬКИЙ ТОМ ДРУГИЙ КИ1В, 294. illusztráció. 48