Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: A karcagi Szent György-templom epitáfiosza és zászlói / 45. o.

követőihez tartozó mester ecsetje alól került ki. Ez a mester nagyon pontosan követte a Stefan Tenecki által kialakított ikonfestői stílust. Jézus arca a karcagi epitáfioszon például nagyon közel áll a szentesi Szent Miklós-templom ikonosztázionján megfestett Megváltó-ikonon látható Krisztus archoz,

8 az Isten Anyjától jobbra elhelyezkedő szárnyas angyal a hódmezővásárhelyi Isten Anyja születése-templom Jézus megkeresztelése-ikonjának angyalával rokon

9

, arimathiai József a békési Isten Anyja születése-templom ikonfalán elhelyezett Mária születése-kompozíció Joachimját ismétli.

10 Stefan Tenecki a 18. század közepének híres, sokat foglalkoztatott mestere volt. Aradi műhelyében számos segéddel és tanítvánnyal dolgozott együtt. Vallásos és világi tárgyú képeket egyaránt festett. Az ő ecsetje alól került ki az első kuruc és labanc vitézt ábrázoló olajkép is az 1750-es években.

11 A budai születésű Isak Antonovics aradi püspök udvari festőjeként működött, s tagja volt az aradi városi tanácsnak is. Az 1780-as évek közepén két dél-magyarországi orthodox templom —a békési Isten Anyja születése és a szentesi Szent Miklós tiszteletére felszentelt — ikonosztázionjait is megfestette műhelyének közreműködésével.

12 Könnyen elképzelhető, hogy az aradi joghatóság alá tartozó karcagi egyházközség a templom epitáfioszának elkészítéséhez az aradi püspök környezetében keresett mestert, s így jutott el Tenecki követőjéhez.

13 Az epitáfiosz a húsvéti ünnepkörben használatos liturgikus tárgy. A nagypénteki szertartáson, Krisztus szimbolikus sírbatételekor először körmenetben viszi a pap az epitáfioszt kívül a templomépület körül, majd visszatérve behelyezi a jelképes sírba. A feltámadás szertartásától a mennybemenetel napjáig az oltárasztalon van a helye, s ezen végzik a liturgiát. Az epitáfiosz ikonográfiáját — és részben funkcióját - illetően is azonos egy másik fontos, szintén a liturgia folyamán használt tárggyal az antimenzionnal, oltárabrosszal. Az antimenzionon megjelenített kereszt két ágának találkozásánál egy szent földi maradványainak valamely részecskéjét varrták be — innen az ereklyekendő elnevezés. Antimenzion nélkül liturgia nem végezhető, de antimenzionon templomépületen kívül — szabadban, magánháznál — is végezhető liturgia. A karcagi Szent György-templomot Jung József tervei alapján 1798-ban építette föl Rábl Károly gyöngyösi építőmester.

14 Az egyházközség már egy év múlva, 8 t NAGY Marta: Stefan Tenecki és műhelyének munkái Magyarországon. In: Művészettörténeti Értesítő, 1989. 1-4. szám. 89-98. 10. illusztráció. NAGY Marta: Stefan Tenecki and the products of his workshop in Hungary. In: 350PHHK MATHII.E CPIICKE 3A AHKOBHE YMETHOCTH 25. HOBH CAA, 1989. 191-200. 3. illusztráció. NAGY Márta: Stefan Tenecki és műhelyének munkái Magyarországon. Lm. 7. illusztráció. 11 OATA AHMHTPHJEVHti - MHKHfe: CTE<PAN TEHEIJKM - BAHATCKH CAHKAP H3 XVm BÉKA In: Rad Vojvodanskih Muzeja sv. 6. Növi Sad, 1957. 139-154. 9-10. illusztráció. 12 NAGY Márta: Görögök a Tiszántúlon. Szentes-Kecskemét, 1988. 44. 13 > Stefan Tenecki ekkor mar minden bizonnyal nem élt, hiszen legutolsó munkájának, a szentesi Szent Miklós-templom ikonfalának elkészítési éve az 1786-ot megeló'zó' esztendő' lehet. 14 NAGY, Marta: The iconostasion of the Greek Orthodox church in Karcag. In: Balkan Studies 28/2. Thessaloniki, 1987. 240. 49