Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: A karcagi Szent György-templom epitáfiosza és zászlói / 45. o.

Részben e típusból, részben egy másik legendából fejlődött ki az a Sírbatételt megjelenítő kompozíciótípus, melynek középpontjában látható Jézus gyolcsba tekert teste a kőkoporsón, amint anyja átöleli. Fellelhető még Mária Magdaléna és még két női személy, továbbá János evangélista, arimathiai József és Nikodémus. A jelenet rendszerint a kereszt tövében játszódik le.

4 A hagyomány szerint miután a halott testet leemelték a keresztről, egy kőre fektették, ahol Jézus anyja, Mária elsiratta. Ezt a kőlapot a későbbi években Konstantinápolyban ereklyeként tisztelték, feltételezve, hogy a kövön viaszcseppekhez hasonló alakban Isten Anyjának könnyei láthatók.

5 Az evangéliumi szöveget (Mt 27,60-61.) hűségesebben követő Sírbatétel-t megjelenítő ikonográfiái típust - a gyolcsba tekert test bevitelét a nyitott sziklasírba - viszonylag kevés műalkotás alkotója alkalmazta.

6 Az epitáfioszokon, sírba-tételi lepleken nem ezt az ikonográfiái típust, hanem a legendás elemeket feldolgozó típust jelenítették meg, bővítve a szereplők körét gyászoló, szárnyas angyalokkal. A karcagi Szent György-templom epitáfioszát olajfestékkel vászon alapra festették. (1. kép) A képi ábrázolást hímzett selyem veszi körbe. A nagy méretű sírba tételi lepel sajnos rendkívül rossz állapotban van, főképpen a festett felület rongálódott. A festék nem csupán a hajtások mentén, hanem szinte a felület egészéről pereg. A megmaradt festékréteg erősen besötétedett, ezért a kompozíció színskálájának elemzésétől kénytelenek vagyunk eltekinteni. Az ábrázolás háttere alig vehető ki. A feliratok töredékesek, s a főalakok is igen hiányos állapotban őrződtek meg. A festett ábrázolást szöveggel kitöltött vékony sáv veszi körül, melynek bal alsó sarkában látható az epitáfiosz készítési éve: 1799. A kompozíció középpontjában festette meg a festőmester Krisztust ágyékkötőben, amint a kőkoporsón fekszik. Halotti leplét balról Nikodémus, jobbról arimathiai József tartja. A csoport középpontjában áll Isten Anyja, balra Mária Magdaléna, bal kezében kendővel, melyet arcához szorít, jobbjában kenőcsös tégelyt tart. Tőle balra lelhető fel egy másik Mária. Isten Anyjától jobbra látható egy szárnyas angyal, mellette János evangélista, tőle jobbra ismét egy szárnyas angyalt festett meg a mester. 15. században Novgorodban készített ismert ikonon látható Krisztus gyolcsba tekert teste a kőkoporsón. Krisztus arcát anyja átöleli. Mária mögött a testre hajol János és arimathiai József. Mögöttük áll feltartott karokkal Mária Magdaléna két nól személy és Nikodémus társaságában. A háttérben „ikonhegyek" láthatók. A keresztet a novgorodi ikonfestő nem jelenítette meg. In: ALPATOV, M.V: Early Russian Icon Painting. Moscow, 1984.140. illusztráció.; Másik 15. századi novgorodi ikon ikonográfiája hasonló, de ezen az ikonhegyek között megfestették a keresztfát, mellette két teljes alakos szárnyas angyalt. In: B. H. AHTOHOBA - H.E. MHEBA: KATAAOr APEBHEPYCCKOH )KHBOIIHCH.idézett munka 102. illusztráció. A keresztény művészet lexikona. Szerk.: SEIBERT, Jutta a Herder Verlag lexikonszerkesztó'ségének közreműködésével. Bp. 1986.195. Ezt a típust festették meg az athoszi Dochiarion-kolostor katholikonjának freskóján 1586-ban: Krisztus gyolcsba tekert testét Mária, József és János viszik a nyitott barlangsír bejárata felé, ahol Nikodémus áll. A freskófestő' itt sem ábrázolta a keresztfát. Hátul ikonhegyek és két félalakos női személy láthatók, fölöttük egy teljes alakos szárnyas angyal lebeg. In: HUBER, Paul: Athos. Zürich, 1969.197. illusztráció. 46