Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Glück Jenő: A német lovagrend a XV. századi Bánságban / 33. o.

Az erődítmény megnevezése Fegyveres létszám Possesin mellett — Rybes 40 Myhalt 1456 Halmás 785 Ylied 576 SollC?) (?) Összesen: 4623 fegyveres E számszerűen jelentős létszám két csoportba osztható: Mehádia, Illyéd és Almás kerületek egyedül 2817 embert, tehát az összlétszám 60,93 %-át biztosították. A létszám valójában nagyobb is lehetett, mivel Illyéd esetében a kimutatás hiányosnak látszik. A másik erőt a királyi őrségek alkották, ezek 1806 emberből álltak, és így a védők 39,06 %-át tették ki. A legjelentősebb erőt Szent László várának védői jelentették, létszámuk 456 főre rúgott, beleértve 56 puskást is. A kimutatás szerint a királyi csapatból összesen 198-an rendelkeztek tűzfegyverrel (4,28 %), akik tíz erősségben voltak elosztva. Szent László és Pozsezséna várában egy-egy „jó' ágyú is volt. Orsova személyzetéhez tartozott 276 „szolgáló' ember, akik bizonyára a jobbágyok közül kerültek ki. A kerületekből származó csapatok fegyverzetéről nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Nagy valószínűséggel feltételezhető azonban, hogy tűzfegyverekkel nem rendelkeztek, hiszen a várőrségek esetében ezen eszközök létét külön említették. A kerületek csapatai is négy elemből álltak össze. Fegyverfogásra volt kötelezve 643 kenéz és 2066 szabad paraszt, míg 62 útőr és 46 levélhordozó valójában segéd szolgálatot teljesített. Ezen adatok egybevetése alapján — a korabeli család létszámából kiindulva - a lovagi rendszerbe beépítendő három kerület lakosságát mintegy 14.000 főre becsülhetjük.

2 6 A kerületek lakossága lényegében román volt, a királyi várak védői pedig minden bizonnyal vegyes: magyarok, szerbek és románok. A Német Lovagrend birtokába került összeírás elég világos képet nyújt Mehádia, Almás, Illyéd, valamint Krassó vidék helyzetéről, az utóbbiba beleértve Berzóvia körzetét is, ami a rendelkezésre álló emberi és gazdasági erőforrások felmérése szempontjából játszott szerepet. A gazdasági élet alapja a földművelés és az állattenyésztés lehetősége volt. A gabonatermelés búzából és zabból állt. Valamennyi kerület - Illyéd kivételével - száz-száz köböl szállítására volt kötelezve, míg Illyédnek csupán házanként egy, tehát összesen 126 köböl gabona össztartozása volt.

27 Fennállt a szénaszállítás kötelezettsége is Karánsebes kivételével, mégpedig fejenként öt kocsival. Mehádia összesen 40 kocsival juttatott a váraknak. 26 27 Számításunk abból a középkori elképzelésből indult ki, hogy családonként egy férfi volt fegyverköteles, a család létszámát pedig öt főre becsültük. BOGDÁN István: Magyar mértékek. Bp. 1987. 89., 96. oldalakon tárgyalja a Bánságra vonatkozó kutatási eredményét. Nem rendelkezünk azonban támponttal arra nézve, hogy a kenézek kötelezettségét temesvári köbölben mérték, sőt az egyenérték is problematikus. 37