Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Cseh Géza: Horthy Szabolcs emléke Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 365. o.

a vármegyei törvényhatósági bizottságon belül a külső-szolnoki részek megyebizottsági tagjainak tömörítésével megalakította az Unió pártot, amellyel az elszakadásra törekvő jászkun képviselőket összefogó, ún. megyei párt befolyását kívánta ellensúlyozni. 1 5 Horthynak nagy része lehetett abban, hogy Sipos Orbán alispánt a jászkun érdekek kie­melkedő képességű vezetőjét a kormány közreműködésével még az előző évben elmoz­dították állásából. Sípost a vallás- és közoktatásügyi miniszter váratlanul Bihar várme­gye tanfelügyelőjévé nevezte ki, s Nagyváradra helyezte. 16 Horthy István taktikázása a megyei közigazgatásban végül is eredménnyel járt. Az új törvényhatóság ellenében kialakult jászkun összefogás megbomlott és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, amelyet a kortársak méltán neveztek „muszáj vármegyének-, az 1880-as évek végére összeková­csoló dott. Horthy Tisza Kálmán miniszterelnökkel igen szoros, szinte baráti kapcsolatban állt, melynek bizonyítéka, hogy Horthy Istvánt 1879-ben Tisza sajátkezűleg írt leve­lében Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispáni állásának elfoglalására kérte fel. 0 azonban nem fogadta el a felkínált főispáni széket, amelyet öt évvel később, 1884-ben is visszautasított, amikor a megyei törvényhatósági bizottság tagjainak többsége biz­tatta a főispáni teendők elfogadására. 1 7 Horthy a halála után róla írt nekrológ szerint rendkívül szerény természetű ember volt, ezért nem törekedett magas tisztségek eléré­sére. 18 Sipos Orbán alispán eltávolíttatása és a jászkunok elleni fellépése miatt a főis­pánság nem sok sikert ígért számára, amelyet ő bizonyára előre látott, s hogy a várható kudarcokat elkerülje, a megtisztelő felkéréseket inkább visszautasította. Horthy István az országgyűlési képviselőválasztásokon többé nem indult ugyan, de a Szabadelvű Párt megyei elnöki tisztségét betöltve, az 1870-es, —80-as években a politikai pártmozgalmakban fontos szerepet játszott. Valószínűleg nemcsak a Jász­Nagykun-Szolnok vármegye egységéért folytatott harcban elért sikerei, hanem a Tisza családdal és a kormánypárt felső köreivel kialakított kapcsolata is hozzásegítette élete legnagyobb kitüntetéséhez, ahhoz, hogy 1893-ban Wekerle Sándor miniszterelnök a főrendiház örökös tagjává nevezte ki. 19 A megyei közéleten kívül a Heves-Nagykun­sági Református Egyházmegyében is fontos szerepet töltött be. 1862-től az egyházme­gyei tanács bírája, 1869-től 1903-ig gondnoka volt. 20 1904. június 22-én bekövetke­zett halálakor Török Imre kisújszállási református esperes így fogalmazta meg Horthy István meghatározó tulajdonságait: „Ékesszavú pap volt, ha szólott, s ha úgy kíván­ták az idők: tettek embere; keresztyén volt és protestáns; református volt és puri­tán ... Nagy volt értelme, nagy a szeretete: emlékezete áldott legyen. 21 15 SZML Alispáni iratok 2015/1908. 16 Szolnoki Híradó, 1882. december 21. 17 SZML Alispáni iratok 2015/1908. 18 Uo. 1 9 SZML Alispáni iratok 1894. 9. csomó, 150. sz. 20 TÓTH D j köt 1942 2g6 21 Uo. 368

Next

/
Thumbnails
Contents