Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Cseh Géza: Horthy Szabolcs emléke Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 365. o.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Bizottsága Horthy István ha­lála után Vágó Pál festőművésszel megfesttette arcképét, amelyet 1908. március 26-án tartott ünnepi közgyűlésen lepleztek le. 22 A festmény a II. világháború végéig a me­gyei székház nagytermében függött. Horthy István kilenc gyermeke közül — születésük sorrendjében - a hetedik Horthy Szabolcs, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye hősi halált halt főispánja. Önként vállalt frontszolgálata, majd halála a megyében már az első világháború idején valóságos Horthy kultuszt alakított ki, amely jóval megelőzte a kormányzó körül ké­sőbb mesterségesen is élesztett megkülönböztetett tiszteletet. Horthy Szabolcs 1873. január 28-án Kenderesen született. Középiskolai tanul­mányait a soproni főgimnáziumban és a debreceni kollégiumban végezte. Az érettségi vizsga után a berlini egyetem jogi karán tanult, végül 1900-ban Kolozsvárott szerzett államtudományi doktorátust. Közigazgatási pályáját Jász-Nagykun-Szolnok vármegyé­ben kezdte mint joggyakornok. 1901-tól már szolgabíró a Tiszai és a Jászsági alsójá­rásban. 23 Édesapja halála után azonban lemondott állásáról. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1904. október 13-án Horthy Szabolcsnak „ ... nemes kötelezettségérzettel teljesített szolgálatáért" elismerését fejezte ki, aki ezután néhány évig a kenderesi családi birtokon visszavonultan élt és gazdálkodott. 2 4 Horthy Szabolcs 1910-ben bekövetkezett főispáni kinevezése a vármegyében általános meglepetést keltett, mivel a viszonylag fiatal, alig ismert vidéki birtokos fő­ispáni székbe juttatására senki sem számított. ,,Horthy Szabolcs főispán eddig politi­kával nem foglalkozott és a közélet fórumain sem szerepelt. Nem tudjuk megérteni, miért rá esett a választás? — írja a Tiszavidék című ellenzéki lapban 1910. március 10-én megjelent újságcikk. Horthy Szabolcs csupán három évi közigazgatási gyakor­lattal rendelkezett és nem tartozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye legvagyonosabb birtokosai közé. 1911-ben István testvérével együtt mindössze 760 kh földterület tu­lajdonosa a kenderesi határban. 2 5 Horthy Szabolcs váratlanul magasba ívelő karrierje az országos politikai életben kialakult hatalmi vákuum következménye. A Függetlenségi Párt kettészakadása és Wekerle Sándor koalíciós kormányának bukása az 1867-es kiegyezés iránt feltétlen hűséget tanúsító személyeket juttatta magas tisztségekhez. Jász-Nagykun-Szolnok vár­megyében, mint általában az alföldi törvényhatóságokban az országgyűlési képviselő­választásokat a 48-as ellenzék túlsúlya jellemezte. 1905-ben és 1906-ban a megye vala­mennyi választókerületében függetlenségi jelölt szerzett mandátumot, és a vármegyei tisztikar tagjai is a 48-as irányzattal rokonszenveztek. 1910 elején, a Khuen-Héderváry kormány kinevezése után Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nem akadt olyan köz­tiszteletben álló személy, aki vállalta volna a szembenállást a függetlenségi érzületű lakossággal. Az ország más vidékéről származó főispán kinevezése pedig a választások 22 SZML Alispáni iratok 2015/1908. 2 3 t Jasz-Nagy kun -Szolnok Megyei Lapok, 1910. március 6. 24 Uo. 25 Magyarországi gazdacímtár. Szerk.: RUBINEK Gyula, Bp. 1911. 344. 369

Next

/
Thumbnails
Contents