Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Glück Jenő: A német lovagrend a XV. századi Bánságban / 33. o.

Havasalföld szilárdan a Porta adófizetőjévé vált, s 1427-ben sikerült jelöltjüket trónra juttatni, sőt helyzetét meg is erősíteni, miután rövid időre a törökellenes Dan fejedelem elűzte (1428).

6 A XV. század elején Zsigmond többször foglalkozott azzal a tervvel, hogy a Német Lovagrendet bevonja a Duna-vonal védelmébe. Elképzelését azokra a katonai és gazdasági eredményekre alapozta, amelyeket a lovagok a Balti-tenger mellékén alakult államokban elértek.

7 Nem elhanyagolható a király rokonszenve a lovagok iránt sem, akiket 1429-ben a rend „familiárisai" közé iktatnak.

8 Az első lépéseket már a nikápolyi vereség után megtette, felajánlva a lovagoknak Magyarország teljes déli határvédelmét. Konrád von Jungingen nagymester és tanácsosai azonban csak a Barcaságra tartottak igényt, ahol már 1211-1225 között megtelepedtek, és elveszett birtokukat azóta is követelték.

9 Egyelőre a törökök hatalmas veresége Ankaránál (1402) Timur-Lenk seregével szemben, majd a fogságba esett szultán fiai között kirobbant polgárháború csökkentették az oszmán veszedelmet. Ugyanakkor a Német Lovagrend 1410-ben Grünwaldnál Lengyelországtól szenvedett vereséget és erősen meggyöngült. így a Duna-vonal újjászervezése a Zsigmond által óhajtott módon átmenetileg háttérbe szorult.

1 ° A terv 1418-1420 körül került újra előtérbe, de haladás ez alkalommal sem történt, főképp a lovagok nehézségei miatt.

1 J A rendi államban a szláv népesség ellenségesen viszonyult a lovagokhoz, külpolitikailag a huszitákkal kibékíthetetlen ellentmondásban voltak, Lengyelországgal pedig viszonyuk mindig vészterhes maradt. Sőt, Zsigmonddal is kapcsolatuk bizonyos mértékben elhidegedett egy Neumárk nevű Odera parti észak-németországi (ma Lengyelország) hűbérbirtok miatt. Az önkormányzattal bíró városok, mint például Danzig (Dansk) és a rendi kereteken kívül álló helyi nemesek követeléseket terjesztettek a nagymester elé. A legsúlyosabban esett latba azonban a német nemesi ifjúság érdeklődésének csökkenése a rend iránt, ami a tagok megfelelő utánpótlását veszélyeztette.

12 A XV, század harmadik évtizedében a rend kebelében kedvező változást indított meg Claus von Redvitz, aki a „hitetlenek elleni harc hagyományának erősítését szorGeheimes Staatsarchiv Preussischer Kulturbesitz Német Lovagrend iratai. Briefaxchiv (köv. Berlin) VII. 39., XVII. 39., XLVII. 18. , Zur Wirtschaftsentwicklung des Deutschen Ordens in Mittelalter. Hrsg. von Udo Arnold. Marburg, 1989. 8 MILLER, Gerhard: Die Familiären des Deutschen Ordens. Marburg, 1980. 64. 9 MINEA, Die: Principatele románé si politica orientala a Impäratului Sigismund. Note istorice. Bucure§ti,1919. 84.; HAJEGAN, loan: Cavalerii teutoni fei Bánatul Severinului (1429-1435). Tibiscus-istorie. Timi$oara, 1978.191-192. 10 JOACHIM, E. 1912.90. SONNENFELD, Gustav: Die Lage des Deutschen Ordens nach der Schlacht bei Tannenberg und die Anfänge der Verschwörung des Georg von Wirsberg. Zeitschrift des Westpreussischen Geschitvereins. Königsberg, 1909. 53-71. 12 JOACHIM, E. 1912. 92-93. 34