Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Glück Jenő: A német lovagrend a XV. századi Bánságban / 33. o.
galmazta. Mint a vezetőségnek tagja 1425-ben már kézzelfogható módon támogatta Zsigmond tervét, és igyekezett a Neumark körül támadt nehézségeket elsimítani. 13 Zsigmond a maga részéről szintén újabb lépéseket tett. így 1426. július 2-án kelt levelében Lépes erdélyi alvajda útján a „három nemzet ez irányú segítségét kérte, a lovagok esetleges telepítéséhez aVajdaság területén is. 14 Végül 1427. április 9-én titkára hivatalos levelet adott át Paul von Rusdorf nagymesternek, amelyben igényelte a lovagok telepítését a török határ mellé. 15 Egyúttal szorgalmazta Redwitz kiküldését tanácsosai sorába. A király a határvédelem gazdasági hátterére is gondolt. A bánsági gazdasági élet fellendülése érdekében két-két polgár közreműködését kérte Danzig és Torun (Lengyelország) városától, akik jártasak az áruforgalomban és a halászat terén. A dunai hajózás előmozdítására szakemberek bevonását igényelte, valamint ezer matróz munkába állítását. Szó volt két hídépítőről is, és köztük a híres Hans von Ratiborról. Természetesen a legfontosabb kívánság megfelelő katonai erő szervezése volt a lovagok vezetése alatt. E gazdasági és katonai szolgálatokért cserébe felajánlotta a mintegy 13 000 km 2 területű Neumárk átadását, bizonyos feltételek mellett. 16 Az óvatos nagymester egyelőre csak egy lovag és négy városi polgár tájékozódó kiküldéséről volt hajlandó tárgyalni, Neumárk ügyében pedig a király pénzügyi feltételeit túlzottnak ítélte. Az elhúzódó tárgyalások közben megdöbbentően hatott a hír, hogy a törökök Havasalföldön trónra juttatták jelöltjüket (1427), és ezért Zsigmond sürgetni kezdte a világos választ. A nagymester valóban megmozdult és az ortelsburgi perceptort, valamint néhány polgárt a helyszínre küldött, hogy első kézből szerezzenek értesüléseket. 17 Paul von Rusdorf más forrásokat is igénybe vett a helyzet felmérése érdekében. 18 Az említett galambóci vereség Zsigmondot az ellenszolgáltatások kérdésében is engedményekre késztette (1428), ugyanakkor szorgalmazta az egész Duna-vonal átvételét. 19 Az év vége felé a rendi nagykáptalan megtárgyalta a rendelkezésére álló valamennyi értesülést, és úgy döntött, hogy ténylegesen átveszik a Duna-vonal védelmét, de csupán a Bánság déli részén. 20 A Német Lovagrend hagyományai szerint felvázolták azokat az elsődleges szempontokat, amelyeket a védelmük alá helyezett területen át kell ültetni a gyakor13 Berlin, Xni. A. 14 JOACHIM, E. 1912. 91. LUCKERATH, Karl August: Paul von Rusdorf. Hochmeistei des Deutschen Ordens 14221441. Marburg, 1969. 81-82. 16 Berlin, XLVH. 18. 17 PESTY Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I. köt. Bp. 1877. 37-38 ; JOACHIM, E. 1912.94. 18 Berlin, IV. 10., VII. 39., XVII. 39. 19 Uo.IV. 50. 20 GLUCK, Eugen: Documente ínedite din arhiva cavalerilor teutoni. Magazin istoric. 1990 július 28., 31. 35