Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.

7. Tanúkihallgatások egy mizsei

1 nemesi udvartelek birtokjoga ügyében nemes Rédey László kérésére 1519. június 20. „Mi Vas László Külső-Szolnok vármegye ispánja, Istvánffy [istwanffy] István és Veres [Weres] Miklós ugyancsak Külső-Szolnok megyei szolgabírák adjuk emlékezetül és értésére, akiknek illik; hogy nemes Rédey [Rédei] László

2 a fiával, Rédey [ ]-al elébünk jött, és bemutatta nekünk Lajos király

3 levelét, amelynek a szövege a következő: [...]Mi pedig a mi sorainkból Veres Miklóst tanúk felkutatása céljából kiküldtük, aki végül hozzánk visszatérve előadta, hogy Kozma [khozma] Bálint akkori farnosi szolgabíró és Négyessy [Negesy] Sebestyén Mizséről [de Misse] eskü alatt vallották, Kozma Bálint megesküdött, hogy a néhai Nemes György Mizséről abban az időben őhozzá jőve azt a vallomást tette, hogy az ő saját elhagyott nemesi udvartelkét Mizse községben, Külső-Szolnok vármegyében, szántóföldjével, rétjével és a kiserdővel [Rédey Lászlónak] három forintért elzálogosította, és arról levelet csináltak, Négyessy Sebestyén pedig vallotta; hogy Nemes György nemes Mizséről, jőve Kozma Bálinttól [ . . . ] tanúsította, hogy egy elhagyott nemesi udvartelkét Rédey Lászlónak három forintért elzálogosította [... ] Kelt [Szolnokon], a törvényszékünkben, az Urnák 1519. évében, a Szentháromság vasárnapját követő legközelebbi második napon [június 20-án] Az oklevél eredeti, végig latin nyelvű, az utolsó előtti három sor kiszakadt, nem, vagy csak nehezen olvasható. Az alján 3 kis viaszpecsét. OL DL 61.105 Mizse Külső-Szolnok vármegyéhez tartozása is igazolja a közigazgatási-területi széttagoltságot. A topografaláskor ugyanis kiderült, hogy az összefüggő megyei területtől északra, mintegy 10-12 km-re feküdt a Jászság testébe beágyazva. Jelenlegi ismereteink szerint, Mizse volt az egyetlen Jászság területén fekvő hely, amely Külső-Szolnokhoz tartozott. Mizse kuriális hely volt Mihálytelek és Alattyán között; Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. Redey Lászlóról bővebbet nem tudtunk meg. Fiának keresztneve ki van szakadva az okmányon, de a megmaradt ,Jao" végződésből Lászlóra, ül. Miklósra lehet következtetni. 3 t * II. Lajos király 1516. március 13-tól 1526. augusztus 29-ig uralkodott. 4 , r t A kihagyott rész II. Lajos 1519. február 9-én kelt parancsát tartalmazza, amelyben Redey László Külső-Szolnok vármegyei alispán ügyének vizsgálatát rendelte el. 243