Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.

8. Abonyt, Tószeget és Paládicsot

1 II. Lajos király Werbőczy Istvánnak

2 adományozza 1522. november 23. „Lajos, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királya hívünknek, nagyságos Bornemissza [Bornemyzza] Jánosnak, pozsonyi ispánunknak

3 üdvözlettel és kegyesen; Kevéssel azután pedig Ferdinánd főherceg,

4 a feleségével, a mi kedves leánytestvérünkkel együtt nem kisebb kérelemmel járult elénk, miszerint három falubirtokot, tudniillik Abonyt [abon], Tószeget [Thezeg], valamint Paládicsot [paladich] — amelyek hajdan a megboldogult Vázsonyi [de Wason] Gergelyé

5 és feleségéé, Benigna úraszszonyé voltak - adjuk a hívünknek, Nemzetes Werbőczy [de werbewcz] István mesternek, a királyi személyes jelenlét [bírájának] és helytartónak, amely [ . . . ] három községet neki ajándékoztuk [ . .. ] Hogy pedig ezután is így legyen, ezen sorainkkal erősen megparancsoljuk szolgabíráitoknak, hogy jelenlegi levelünk kézhezvétele után - ha ez a jog és birtoklás az említett három faluban minket illet, és azt ti, a mi nevünkben, magatoknál tartjátok és élvezitek —, az egészet az említett [Werbőczy] István mester kezéhez adjátok, minden ellenkezés nélkül; Másként ne cselekedjetek, a jelenlegi [levelünket] a felolvasás után a felmutatónak visszaadjátok; Kiadatott Prágában [prage], a boldogságos Kelemen pápa ünnepén [november 23-án]

; az Úrnak az 1522. évében. Lajos király saját kezűleg. ' Az oklevél eredeti, végig latin nyelvű, több helyen kitöredezett, de olvasható. Lajos király saját kezű aláírása miatt különösen értékes. Az aláírás mellett felzetes királyi pecsét látható. Borítóján más tollal a következő' olvasható: „Abon, Thozogh, Paladych Ludovicus [ . . . ] 1522" OL E-148. Kamarai lt., Neoregestrata Acta Fase. 834.No

. 9. és OL DL 23.669 Jelenlegi oklevelünk nem mondja ugyan ki, de számos más adatból tudjuk, hogy a XV. és XVI. században mindhárom község Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. Elszakadásuk nem egy törvényes aktus, hanem egy folyamat következménye, amely Paládics Szolnoktól nyugat-délnyugatra fekvő jobbágyfalu volt. Werbőczy István jogász, a Tripartitum szerzője és 1514. évi beterjesztője, 1525. július 5. és 1526. április 28. között nádor, majd Szapolyai János király kancellárja és tanácsosa. Külső-Szolnokban birtokolta még pl. 1537-től Szolnokot és Fejéregyházát is, továbbá Nyársapátit és Tetette nt. 3 - , Bornemissza Jánosról feltételezhető, hogy nemcsak pozsonyi, hanem külső-szolnoki főispán is volt, mert különben a király nem rajta keresztül intézkedett volna. Nehany evvel később I. Ferdinánd néven magyar király. Vázsonyi Gergely birtoklási időpontját nem tudtuk megállapítani. 244