Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.

grafikonjuk végig felette halad a népesség kvótáját kifejező vonalnak. így az 50 évnél fiatalabbak esetében a megye már elérte az országos szintet az általános iskola elvégzésében. Ezek a lakosok 1954-től kezdve végezték el az általános iskola 8. osztályát, 1946-tól kezdték az 1. osztályát. Azt mondhatjuk tehát, hogy az általános iskola második évjáratától kezdve (Az általános iskola 1945 augusztusában jött létre.) az iskola elvégzésében már nem voltak hátrányban a Szolnok megyeiek. Az, hogy végül is összességében a megye még nem érte el az általános iskola elvégzésében az országos szintet, az az 50 éves és idősebb korosztály kedvezőtlen adataival függ össze, akik esetében a 8. osztályt végzettek kvótája messze elmarad a megyei népesség kvótájától (kiváltképp a 70 éves és idősebb lakosság esetében). — Jól látható az is, hogy a 8 osztályra épülő szakmunkásképzés kialakulásakor az első korosztály (a 45-49 évesek) befejezett szakmunkásképző-iskolái kvótája még elmaradt a megyei népesség kvótájától, de a náluk fiatalabb korosztályok mindegyike esetében már meghaladta azt (tehát a 45 év alattiak esetében végig). A 45 év alattiak 1961-ben kezdték elvégezni (az akkor még kétéves) szakmunkásképzőt, vagyis az 1960 után végzett szakmunkástanulók megyei kvótája már végig majorálta a megyei népesség kvótáját. Ebből ab ovo adódik, hogy összességében is a szakmunkásképzés megyei kvótája nagyobb a megyei népesség kvótájánál. (Lásd a 4. sz. táblázatot.) — Sajnos a befejezett középiskolásaink kvótájának grafikonja már nem mutat az előző két iskolatípus eredményéhez hasonló kedvező adatokat. Az idősebb korosztályok felől a fiatalabbak felé haladva itt is szép felívelés volt egy ideig, de utána ezt a felívelést visszaesés és a népességi kvótától való újra-távolodás váltotta fel. Legközelebb állt a népességi kvótához a 35-39 éves korcsoport befejezett középiskolai végzettségűinek kvótája. Ők 1968-1972 között érettségiztek és az 1964-1968-as években kezdték középiskolai tanulmányaikat. Ezek az évek a megyében a nagy középiskolai felfutás évei voltak.

8 Az ábra szerint azonban még további középiskolafejlesztés kellett volna ahhoz, hogy kvótában a középiskolát végzettek elérjék a népességi részarányt. Ez azonban akkor lehetetlen volt már, a középiskolák a megyében a végsőkig zsúfolódtak, tömegével jöttek létre az általános iskolával közös igazgatású intézmények is, mindez sok személyi feltételben' hiánnyal, nem lehetett már az extenzív fejlesztést tovább feszíteni. így az akkori- az utóbbi évekénél sokkal nagyobb - demográfiai hullámot a szakmunkásképzésnek kellett nálunk és országosan egyaránt „levezetnie. ' Ez egyébként meg is látszik a 17.a. ábrán a szakmunkásképző iskolát végzettek megyei részaránya „nagy ugrásában (30 - 34 éves korcsoport). Ez időtől kezdve alakult ki a megyében az a szakmunkásképzési túlfutás, amiről e munka 1. részében már írtam. — Kedvezőbb képet ad viszont a 17. b. ábrán a megyei befejezett felsőfokú iskolások részarányának grafikonja. Ez ugyanis — az idősebb korcsoportok felől a fiatalabbak felé haladva — végig monoton emelkedő, s a 20 - 24 évesek esetében már éppen elérte a megye népességi kvótáját. E korcsoportban zömmel főiskolát végzettek VINCZES. 1991.239. 196