Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.
vannak, akikből a megyében jóval több van, mint az ország más részein. 9 Ezt sem lehet elválasztani attól a ténytől, hogy a megyének ha kevés is a felsőfokú intézménye, azért főiskolái vannak. Azt, hogy a 20 - 24 évesek körében a diplomások arányában elértük az országos szintet, még ahhoz is kapcsolni indokolt, hogy 1979-ben ez a főiskolai hálózat Szolnokon a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kihelyezett tagozatával is bővült, s ez az intézmény is 1990-ig már sok megyei diplomást kibocsátott. - Még egy megjegyzés kívánkozik ide. Azt a célkitűzést, hogy 1990-re a megye lakosságának iskolázottsága érje el az országos szintet, voluntaristának lehet — a tények ismeretében — minősíteni. Ma már világos, hogy túlzó megfogalmazást tartalmazott. Ha azonban ez a cél csak az lett volna, hogy az életbe ezután (ti. 1976 után) kikerülő megyei korcsoportok egyetlen iskolatípus elvégzésében se legyenek hátrányban az ország más részeivel szemben, akkor e mostani mérleg — az előzőek szerint — már nem is annyira lett volna kedvezőtlen. Ma már világosan látom: az reménytelen volt, hogy az új korcsoportok annyival jobb iskolázottságot érjenek el az ország más részeihez képest, amivel az idősebb korcsoportok súlyos iskolázottsági lemaradását ki tudták volna egyenlíteni. Mégis - mozgósító egyszerűségével — ez a túlzónak bizonyult célkitűzés nem tett a megyének rossz szolgálatot. A 18. ábra a megyeiek népességen belüli részarányát (%), az általános iskola 1-3., 4—5. és 6—7. osztályt végzettjeinek, valamint az analfabétáknak a megyei kvótáit ábrázolja. (L.: Mellékletek.) Nyilván a négy utóbbinak a népességi kvótával történő összehasonlítása ad érdekes eredményeket. A megyei általános iskolai 1-3., valamint 4—5. osztályos végzettségűek kvótájának grafikonja eléggé azonos lefutású. Az idősebb korcsoportokban ezeknek a (főleg az 1—3. osztályos alacsony végzettséget kifejező) kvótáknak az értékei magasak (és a népességi részaránynál jóval nagyobbak). Ez a jellemző a legidősebbektől az 50-54 évesek korcsoportjáig. Ez azt jelenti természetesen, hogy relatíve sok még a megyében az alacsony iskolai végzettségű. A 45—49 évesek korcsoportjával kezdődően azonban mindkét grafikon meredeken csökkenni kezd, és ez a folyamat tart a 20—24 évesek korcsoportjáig. Az 50 éven aluliakról pedig már tudjuk, hogy 1946-tól kezdték az általános iskolai tanulmányaikat. A 25 év alattiak az általános iskolát 1971-től kezdték. Azt lehet tehát mondani, hogy az általános iskola létrejötte (közelítőleg) lényeges változást hozott Szolnok megyében az alacsony általános iskolai végzettség felszámolásában, és ez a folyamat az általános iskolai tanulmányokat 1971-ben kezdők évfolyamáig töretlen ívű fejlődés volt. A 25 évesnél fiatalabb korosztályok esetében az 1-3., 4—5., osztályokat végzett megyeiek kvótája a népességi kvóta körül ingadozik, tehát az országos szint elérése 1971-ben e vonatkozásokban már bekövetkezett. A figyelmes olvasó természetesen még többet is kiolvashat pusztán e két grafikonból is. A 85 éven felüliek korcsoportjától az 50-54 évesek korcsoportjáig a 4-5. osztályt végzettek megyei kvótája még végig (nem teljesen monoton) emelkedő tendenciát mutatott. Ez azonban lényegileg már pozitív folyamat volt, mert a 4—5. osztályt végzettek a csak 1—3. osztályt végzettek rovására gyarapod9 VINCZE S. 1984. 16. 197
