Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

túlmenő illetménykiutalást (pótlékokat) - az államkincstár terhére — már csak az állami tanerők részére biztosít. ' — A cikkíró szerint „ ... sok helyen a felekezeti tanítók igen jelentékeny része még a törzsfizetését sem kapja csorbítatlanul kézhez, hogyan várhatná, remélhetné azt, hogy ezeket az újabban megállapított és ezután megállapítandó béreket kiadják a számukra. ... Sok esetben, mint a beérkezett levelekből vagy a vidéki gyűléseken elhangzott panaszokból megállapítottuk, a rendszertelenül, gyakran hiányosan kiszolgáltatott tanítói fizetés ellenében nemcsak azokat a tanítói többletmunkát végzik ingyen, amelyekért az állami tanítók külön díjazást kapnak, hanem még a kántori munkát is ingyen kell elvégezniük. '

s 9 Az államosítás nem fenyegette munkanélküliséggel a nem állami tanítókat, tanárokat, mivel a kormányzat nem volt abban a helyzetben, hogy nélkülözni tudta volna őket. Nyilvánvaló, hogy a pedagógusok előtt sem volt az adott esetben más megnyugtató perspektíva. Ezért alapvetően kompromisszumos megoldás volt az az ígéret, hogy a kulturális kormányzat minden pedagógust átvesz állami státuszba. Ez a megoldás lényegében megkönnyítette a pedagógusok döntését még akkor is, ha - főleg a római katolikusok - annak nem adtak demonstratív kifejezést. Az állami státuszba való átvétel egyúttal az egzisztenciálisan hátrányos helyzet megszüntetését is lehetővé tette a többi pedagógussal szemben. Egyébként, az államosítás társadalmi méretű igényének igazolására a tantestületeknek írásban kellett igazolniuk az államosítás melletti állásfoglalásukat, s azt fel kellett terjeszteni a felsőbb tanügyi hatósághoz. Ez a kinyilatkoztatás nem volt mindenütt egyértelmű. Jászalsószentgyörgyön mindössze két tanító támogatta az államosítást, 13-an esküjükre hivatkozva mondtak nemet, de kijelentették, hogy nem agitálnak az államosítás ellen, sőt, szeretnének állami tanítók lenni. Jászjákóhalmán a 10 fős tantestület fele szavazott nemmel. Viszont helyeslik az állam és egyház viszonyának rendezését, azonban tett esküjüket nem akarják megszegni. Egyúttal ígérik, hogy állami iskolában is becsületesen fognak dolgozni. Tény - ebben hatott a „Pócspetri-ügy kapcsán fellendült propaganda is -, a nevelőtestületek túlnyomó többsége fenntartás nélkül az államosítás mellett döntött.

60 Az államosítás előkészítése olyan értelemben is haladt, hogy a tanügyigazgatás június elején megvizsgálta az iskolaigazgatók vezetői alkalmasságát. Természetes, hogy a minősítésben szerepet játszottak az MDP és a pedagógus szakszervezet vezető szervei. A minősítés abban az értelemben fontos, hogy az államosítás után a nem megfelelő iskolavezetőket, az elvárásokat teljesítő személyekkel váltsák fel, beleértve az A cikk tájékoztat arról, hogy az 1947-1948-as tanévben a tanyai állami tanítók havi 30 forint pótlékot kaptak, az igazgató-tanító, a vezetőtanító havi 40 forintot. A nagyobb létszámú osztályok osztályfőnökeinek pótdíja 20-50 forint között alakult, a túlóradíj pedig 5 forint volt. 60 SZML Alispáni ir. 22.913/1948. sz. * A két párt országos egyesítése június 12—14-én volt, azonban az egyesülés alsó szintről történt fölfelé. Az egyesülés április végén indult el alapszervezetekben, május 23-án megtörtént az egyesülés megyei szinten is. Ettól az időponttól a megyében, a hivatalos ügyintézésben is általánossá vált a Magyar Dolgozók Pártja név használata. (Vo. a 39. sz. jelzettel hivatkozott rész.) 155