Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

viszony rendezésére. A zsinat-presbiteri elv alapján a presbitériumok május végén, június elején megtárgyalták az iskolák államosításának ügyét, s azok csaknem mindenütt az egyházi iskolák megtartása mellett foglaltak állást. Ennek az állásfoglalásnak azonban már nem volt jelentősége. Az történt ugyanis, hogy május közepén lemondott Ravasz László püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, és az új elnökkel, Révész Imre püspökkel Ortutay Gyula miniszter megkötötte az előzetes megállapodást, amit előbb, június 2—3-án a Zsinati Tanács, majd június 14-én, a Zsinat elfogadott. A Szabad Nép már május 29-én közzétette: „A minisztertanácson bejelentették:^ kormánybizottság és a református egyház között létrejött a békés megegyezés az iskolák államosításáról. 18 Az előzetes megállapodás tartalmáról a Zsinati Tanács június 3-i tájékoztatójában adott ismertetést a presbitériumoknak azzal a céllal, hogy a presbitériumok észrevételeiket tegyék meg a tanácsnak, mert azok hasznosításával kívánják döntés végett a Zsinat elé terjeszteni. A tájékoztató — többek között - a következőket tartalmazza:

1 9 „A konventi küldöttek az előkészítő megbeszélések során, az illetékes kormánytényezők nyilatkozataiból úgy látták, hogy egy esetleges megegyezés által az egyház sajátos feladatai előtt (istentisztelet, gyülekezeti élet, missziói munka, szeretetmunka és önkormányzat) teljesen szabad utak nyílhatnak meg, és ezek tekintetében teljes megértésre találtak. Másrészt ugyanakkor félreérthetetlenül tudomásukra hozatott a kormánynak az a megmásíthatatlan akarata, hogy az összes nem állami iskolákat törvényhozás útján a legrövidebb idő alatt államosítja. Ismételten felhívjuk tehát a Presbitériumok figyelmét arra, hogy ebben a tekintetben sem történt, mint ahogy azt rosszhiszeműleg többfelől híresztelték, az egyházi küldöttek részéről kezdeményezés, felajánlás vagy átadás. A dokumentum a továbbiakban szól az „új vallásügyi törvény kidolgozásáról, a kormány részéről a vallásgyakorlat teljes szabadságának garantálásáról: ,,A kormány magáévá tette az egyházi élet szabad működésének értelmezésében az általunk kívántakat, éspedig, hogy az istentiszteleteket teljesen szabadon tarthatjuk, nemcsak templomokban, hanem középületekben, családi otthonokban és szabad téren, hogy bibliai órákat, gyülekezeti és országos konferenciákat, evangélizáló összejöveteleket szintén ugyan ilyen módon szabadon tarthatunk, hogy missziót folytathatunk egyházi lapokban és önálló sajtótermékekben, végezhetjük a Biblia- és ismeretterjesztést, az iskolai kötelező vallásoktatást és a szeretetmunkát. Mindezekre a célokra a szükség szerint az állami iskolák tantermeit felhasználhatjuk, az említetteken kívül egyéb vallásos és egyházi összejövetelek és gyűlések céljaira is." Szó van a református egyház anyagi támogatásának mértékéről, időtartamáról, a pedagógusok július 1-től állami státusba történő átvételéről, a kántori funkciók ellátásáról. Végül megemlítendő, hogy a megállapodás a következő iskolákat hagyta meg az egyháznak: 1. A sárospataki kollégium szervezetébe tartozó gimnázium, líceum, tanítóképző; 2. A debreceni kollégium szervezetébe tartozó gimnázium, líceum, tanítóképző, vala18 LENDVAI L. F. 1987. 102. 19 SZML Karcag, Gábor Áron Gimn. ir. 300/1948. sz. 143