Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

mint a Dóczi leánynevelő-intézetbe tartozó leánygimnázium, leánylíceum és taní­tóképző; 3. A pápai kollégiumba tartozó gimnázium; 4. A budapesti IX. kerületi Lónyay utcai gimnázium, és mint ennek szerves része, a Baár—Madas leánygimnázium. A megállapodás előkészítése és az előzetes megállapodás létrejötte alapvetően be­folyásolta a református lelkipásztorok, presbitériumok, tanítók, valamint a hívők ma­gatartását. Természetesen körükben az államosítással kapcsolatban mérhető ellenke­zés nem volt tapasztalható; a politikai hatalom ebben az ügyben lojális tényezőnek te­kintette őket, esetenként pedig partnernek. Gyakorlatilag propagandájában a két egy­ház képviselőit gyakran szembeállította és tudatosan felhasználta egymás ellenében. Május közepétől felélénkült a baloldali propaganda az iskolák államosítása kér­désében. A hatalmi helyzet változása lényegében az államosítás rövid időn belüli bekö­vetkezését sejtette. Május 23-án a megyei egyesítő konferencián Gerő Ernő is megerő­sítette, hogy a széles tömegek követelésére alapozva a felekezeti iskolák államosítása megtörténik. 20 A Tiszavidék című hetilap szerkesztőségi cikkben foglalt állást az is­kolák államosítása mellett, ezenkívül azonban már kifejezetten antiklerikális hang­nemben fogalmazott: ,,A népi demokrácia az egyházakkal is megbékélést akar ... Ez­zel szemben a fekete reakció kihívásokat kezdeményez. Tiszaroffon a felekezeti iskola tanítónője három hónapos tanyafogságot kapott, mert a községben analfabéta tanfo­lyamot akart indítani ... Szolnokon pásztorlevelet olvastak fel, amely a népi kollégis­tákat gálád rágalmakkal illeti ... A falvakban és a tanyavilágban pedig megjelentek a vándorapostolok és munkájuk nyomán a legvadabb rémhírek kelnek szárnyra. Szan­dán, Kocsoroson már arról beszélnek, hogy az államosítás arra jó, hogy összeszedjék a gyerekeket is kivigyék a Szovjetunióba ... " 21 Törökszentmiklósról jelentették, hogy az egyik „házi agitátor szerint „ ... a gyermekeket inkább le kell szúrni még 6 éves koruk előtt, mert — az államosítás után - 6-tól 14 éves korig elveszik a szülőktől. 22 Itt meg kell említeni a Boldogasszony Éve keretében május 7—8—9-ém a Török­szentmiklóson tartott Nagykunsági Mária Napok rendezvényét is. Az eseményen je­len volt Kriston Endre egri segédpüspök, Czapik Gyula egri érsek, Pétery József váci püspök és Mindszenty József bíboros. Nem véletlen, hogy Kisújszálláson éppen 9-én került sor a Kuncsorbáig vezető keskenyvágányú, ún. ,,parasztvasút" átadására. Az átadást megelőző nagy agitáció és előkészítő munka eredményeként több mint 50.000-en vettek ezen részt olyan politikai személyiségekkel együtt, mint Nagy Imre az országgyűlés elnöke, Gerő Ernő közlekedésügyi, Dobi István földművelésügyi, Róna Sándor kereskedelem és szövetkezetügyi, Darvas József építés- és közmunkaügyi miniszter. 23 A törökszentmiklósi rendezvényre a nagy kisújszállási szervezés ellenére 20 Tiszavidék, 1948. IV. évf. 24. sz. 21 Uo. 22 SZML Törökszentmiklós Közig. ir. 9078/1948. sz. 23 Kunsági Hírlap, 1948. IV. évf. 20. sz. 144

Next

/
Thumbnails
Contents