Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

Míg a római katolikus egyháznak komoly fenntartásai voltak a demokratikus átalakulással szemben, addig a református egyház tudomásul vette a bekövetkezett változásokat, s jószándéktól vezérelve támogatta azokat. Erre utal a zsinati tanács 1948. április 30-án, zsinati jogkörben hozott határozata: „Végzete volt az egyháznak, hogy a roppant gazdasági harcban nem állott gyökeres elszántsággal a szegények és elnyomottak, a kiuzsorázottak mellé. ... Legnagyobb bűnünk és büntetésünk a közelmúltban éppen az volt, hogy keresztyénnek merték nevezni azt, ami nem volt krisztusi, sőt éppen ellentéte volt annak, ami krisztusi. Önmagát tagadná meg a református egyház, ha híveit pártpolitikai kísérletekre próbálná felhasználni. ... Az egyház felajánlja teljes készségét az új magyar állami és társadalmi rendben minden olyan szolgálatra, amelyet az Ür Jézus Krisztus nevében a Szentlélek erejével végezhet,elismeri a Magyar Köztársaságot alkotmányával, törvényeivel és intézményeivel, és vallja, hogy a köztársasági államforma különösen alkalmas szabad emberek szabad társadalmának felépítésére; a Szentírással egyezőnek látja a nagybirtokrendszer megszüntetését és a földműves nép földhöz juttatását, a nagyvállalatok közkezelésbe vételét. Egyházunk szívesen végzi Istentől rábízott munkáját olyan társadalomban, amely a dolgozók: a munkásság, parasztság és értelmiség köréből épül fel. ..."

8 A Szabad Tanács nyilatkozata is egyértelművé teszi a demokratikus állam és az egyház viszonyát, mely szerint „ ... az egyház soha nem élhet elkülönülten a világtól, ... vállalnia kell Istentől rendelt szolgálatát a világban, a világért és a világgal szemben. A hatóságokat tekintve az egyház tagjai engedelmességgel tartoznak, kötelesek a hatóságok jó munkáját támogatni és a hatóságokért, a hatalmat gyakorló személyekért imádkozni. 9 Az április 28-29-én tartott Református Egyetemes Konvent ülése fontos állomás az állam és egyház viszonyának rendezésében, de az iskolakérdés ügyében is. Ez az ülés még az egyház által fenntartott iskolák mellett döntött, ugyanakkor amint ez a határozatból is kitűnik, számolt a realitásokkal:

1 ° l./„A magyar református egyház tiszteletben tartja múltját, ... iskoláit teljes erejével igyekszik megóvni, fenntartani és fejlesztem. Ezt az elvi állásfoglalást azonban gyakorlatilag a szükségletek és lehetőségek egyensúlyában kívánja érvényesíteni: a valósággal számotvető, reális iskolapolitikát kíván folytatni. 2./... továbbra is jogot tart arra, hogy az állam a református iskolákat a közjövedelemből szükségszerűen támogassa. Ez igényét a magyar nemzet és a magyar demokratikus fejlődés javára teljesített szolgálatai mellett különösebben indokolja azzal, hogy egyházunk és iskolái a földbirtokreform folyamán és a kétszeri pénzértékcsökkenés következtében vagyonukat úgyszólván teljesen elveszítették. 3./A református egyház tiszteletben tartja az államnak országos alaptörvényekben lefektetett főfelügyeleti jogát, az önkormányzati elvet azonban teljes épségben 8 KÁDÁR Imre: Egyház az idők viharában. Bp. 1957. 173-174. 9 LENDVAI L. F. 1987. 98. 1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Karcag, Gábor Áron Gimnázium iratai, 290/1948. sz. 140