Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

kívánja az egyházi és iskolai élet minden vonatkozásában érvényesíteni és védel­mezni. 4./... A készítendő kataszter minden egyházközségre kiterjedően tüntesse fel a nevelé­si szükségletet és a fenntartói erőt, hogy megállapítható legyen, hogy meglévő isko­láink közül melyikre van szükség, melyik tudja fenntartani magát, melyiknek ho­gyan alakul a helyzete ..." Az evangélikus egyházban szintén volt olyan törekvés, amely a bűnbánatot és a megújulást hirdette. 11 Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében azonban — közoktatás és egyéb téren sem — ez az egyház nem képviselt számottevő tényezőt. 1948 májusában az iskolakérdésben is felgyorsultak az események. Az már nyil­vánvalóvá vált, hogy az iskolák államosítása előbb vagy utóbb be fog következni, s ebben a konfliktus a római katolikus egyházzal elkerülhetetlen, annál is inkább, mert az egyház jelentős tömegekre támaszkodhatott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az 1947—1948-ban megrendezett Boldogasszony Évének eseményei, ill. az azokon részt­vevő sok százezer ember. Ennek a rendezvénysorozatnak nyilvánvalóan a misszión túl a politikai demonstráció is célja volt. Miután egyértelművé vált, hogy a katolikus egyház nem feltétlen híve a kialakuló új ha­talomnak, egyre erőteljesebben jelent meg a politikai baloldal magatartásában a harcos ateizmus, az egyház- és vallásellenesseg. A katolikus egyházat a reakció bástyájának, a papságot a fekete reakció megtestesítőjének, a vallásos tömegeket pedig reakciósnak minősítette. Következésképpen: a római katolikusság ellen nemcsak ideológiai, hanem politikai síkon is harcolni kell. Nem véletlen, hogy a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) oly bőven foglalkozik az iskolai oktatás-nevelés kérdéskörével. Célul tűzi ki — többek között — minden iskola­fokozatban a „demokratikus szellemű és munkára való nevelést, a reakciós közszel­lem és előítéletek maradványainak felszámolását; a demokratikus nevelés egységes szellemének biztosítását ... az általános iskola rendszerének megszilárdítását és kiépí­tését, iskolatermek és épületek, tanítói lakások építését, a tanulók olcsó ... - majd ­ingyenes ellátását tanszerekkel és tankönyvekkel ... egységes állami tankönyvek beve­zetését valamennyi iskolában ... a tanügyigazgatás egységesítését és korszerű reform­ját, az egyházi iskolák államosítását, az egyház hitoktatási jogának ... biztosítását stb. „... Síkra száll a teljes vallásszabadságért, tiszteletben tartja a vallásos érzést, felhívja az egyházakat a bukott nagybirtokos és nagytőkés renddel való szakításra, a népi de­mokrácia vívmányainak elismerésére, a demokratikus állammal való békés együttmű­ködésre. Ugyanakkor a párt kijelenti, hogy erélyesen fellép az egyház palástja mögé bújó reakciós irányzatok ellen, és kíméletlenül leleplezi a vallásos érzéssel visszaélő népellenes politikát. 12 A meghirdetett program széles tömegek szimpátiáját eredményezte az iskolák tekintetében is. Az egyház hitoktatási jogának biztosítása egy kommunista párt prog­ramjában azonban ellentmondásosnak tekinthető. Nyilvánvaló, hogy ez az elem 11 LENDVAIL. F. 1987.155. A Magyar Kommunista Part es Szociáldemokrata Part határozatai 1944-1948. Bp. 1979. 600-602. 141

Next

/
Thumbnails
Contents