Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

demokráciával szemben az egyház minden körülmények között lojális legyen. 3 Az államosítás tényleges előkészítése folytatódott az MKP Köznevelési Bizottságának februári ülésén, majd a bizottság 1948. április 27-én határozatot hozott az államosítási törvényjavaslat elkészítésére.

4 Az iskolák államosítása 1948 elejétől nem került le a napirendről, sőt, május hónaptól az állam és egyház viszonyában központi kérdéssé vált. Addig - a róm. katolikus egyház esetében is — úgy tűnt, hogy az iskolák ügye a viszony komplexuma keretében rendezhető. Másrészt utalni kell arra, hogy az MKP és MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt) együttműködésének rendezése, az egyesülés előkészítése volt a politikai hatalom legfontosabb dolga. 1948 februárjában megtörtént a kapcsolatfelvétel a kormány és a katolikus püspöki kar között a viszony rendezése céljából. Az előkészítő megbeszélésen az egyház a tárgyalások megkezdésének előfeltételeként a következők teljesítését kérte a kormányzattól: 1./ Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatának helyreállítása. 2./ Uj katolikus lap indításának engedélyezése. A szükséges papírmennyiség biztosítása. 3./ A feloszlatott katolikus egyesületek újraszervezésének engedélyezése, volt javaik visszaadása. 4./ A „marxista pártok szüntessék be egyház- és vallásellenes támadásaikat. s Az előfeltételeket a kormányzat tudomásul vette, azonban azokat nem teljesítette, így a tárgyalások gyakorlatilag nem indultak meg. Ezért a baloldali politikai erők másként indítottak támadást az egyház ellen. Fokozta az egyház és vallásellenes propagandát, és az egyesülő munkáspártok programnyilatkozat-tervezetének szellemében május 15-én Ortutay miniszter bejelentette az iskolák államosításának tervét. Ugyanakkor a miniszter vezetésével az egyházi ügyek rendezésére bizottságot alakítottak és felkérték a püspöki kart a tárgyalások megkezdésére. Május 29-én viszont a püspöki kar olyan értelmű nyilatkozatot tett, amelyben az előfeltételként már korábban megfogalmazottak teljesítését ismét kérte, kiegészítve azzal, hogy az iskolák ügyét vegyék le a napirendről.

6 Más volt a helyzet a református egyház esetében. A háború előtti és alatti magatartás miatt a bűnbánat s a megújulás törekvése jellemezte az egyház képviselőinek megnyilvánulásait. Kiemelkedő szerepet játszott ebben az Országos Református Szabad Tanács. Legfontosabb dolognak azt tartották, hogy az egyház és annak minden tagja „térjen vissza Isten Igéjéhez, váljék a Szentírás mindenki számára naponkénti eledellé, foglalja el központi helyét a családi életben, hassa át megtisztító erejével a társadalmat és az egész nemzetet. 7 3

Uo.62. 4 HORVÁTH M. 1975.149. 5 MINDSZENTY József: Emlékirataim. Bp. 1989. 217-218.; ORBÁN Sándor: Egyház és állam. Bp. 1962.147. 6 GERGELY J. 1985. 64-65.; MINDSZENTY J. 1989. 218-219. 7 LENDVAI L. Ferenc: (Szerk.): A magyar protestantizmus 1918-1948. Bp. 1987. 96-97. 139