Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Botka János: Túrkeve címere / 117. o.

kérte volna a címer- és pecséthasználatra felügyelő Országos Községi Törzskönyvbizottságtól. A gyakorlat az volt, hogy a bizottság a kérelmet — legyen az önkormányzati is - kellő indoklás hiányában mindig elutasította. Levéltári kutatást rendelt el, régi pecsétnyomók, címerek bemutatását kérte. Ilyen levelezésnek nyoma sincs Túrkeve esetében. Egyébként a belügyminiszter a város címeres pecsétjét — egyben címerét — igen rövid idő alatt engedélyezte. Ez is arra utal, hogy vita fel sem merült. Bizonyára az történt, hogy a város a régi (1845-ös) címerét nem tudta bemutatni, s mivel addigi címeres pecsétjein sohasem jelölték a színeket, maga is bizonytalanná válva, a Jászkunságban gyakori kék-piros színek előterjesztése mellett döntött. (Előfordulhatott tudatos színmódosítás is.) A törzskönyvbizottság pedig alig tehetett mást, eltérő konkrét adatok hiányában engedélyezett egy hagyománytól eltérő címert (11 kép). A belügyminiszteri hitelesítés után Túrkeve is kizárólag az új címerképet és az új címeres pecsétet használhatta. Természetesen a pecsét körirat melletti kiegészítő felirata változhatott. (L. 12/a, 12/b kép.)

20 A régi pecsétnyomókkal kapcsolatban azt határozták, hogy a legrövidebb időn belül adassanak a levéltárakba. A rendelkezés ellenére több helyen a múzeumokhoz kerültek. Ehhez az időszakhoz kapcsolódóan kiemelendő, hogy Túrkeve önkormányzata városi lobogót is létesített, de arra nem vette fel a település címerét. A téglalap alakú, négy egyenlő részre osztott tisztán heraldikai lobogó csak az 1902. évi négyeit pajzsot jelenítette meg színeivel és mezőivel, de az oroszlán-alakok elhagyásával.

21 Főorvosi és iktató hivatali pecsét 1902-ből (12/a és 12/b kép) SZML Pecsétnyomó gyűjtemény - Túrkeve. SZÉLL Andor: Városaink neve, címere és lobogója. Bp. 1941. - Táblázat. 130