Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Botka János: Túrkeve címere / 117. o.

Az 1945-ben bekövetkezett változások átmenetileg nem érintették a városok címer- és pecséthasználatát. Az Alkotmány 1949-ben történt törvénybe iktatása után azonban megjelent egy minisztertanácsi rendelet, amely kimondta, hogy „Az állami hatóságok, hivatalok, intézetek és egyéb intézmények az 1950. évi április hó 30. napját követően csak a Magyar Népköztársaság címerét használhatják. Ugyanez a rendelet intézkedett a régi címereknek a középületekről való eltávolításáról is.

22 Ettől kezdve — bár jogszabály formálisan nem írta elő - mindenünnen eltűntek a helyi címerek. Túr kéve iratai között a legutolsó címeres pecséttel (gumibélyegzős) megpecsételt levelet 1949 júliusából találtam, az 1929. évi 30. te. közigazgatási rendelkezésével megyei várossá nyilvánított Túrkeve 1902. évi címerével és a következő körirattal: „TÚRKEVE MEGYEI VÁROS * JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE."

23 (L. 13. kép.) Ekkortájt távolíthatták el a túrkevi városháza homlokzatáról a város XIX. századi címerét ábrázoló szép öntvényt. Túrkeve megyei város címeres pecsétje 1944-ből (13. kép) Az 1960-as években egyre több településen merült fel ismét saját címer és zászló használatának igénye. Az egységes gyakorlat megteremtésére a Minisztertanács Tanácsi Hivatala 1970-ben egy útmutatót bocsátott ki, amelyet 1974-ben egy minisztertanácsi határozat követett. Ezek a helyi címer és zászló alkotásának jogát a tanácsokra ruházták, kimondva, hogy az ezzel foglalkozó tanácsrendelet előkészítésénél „meg kell ismerni és figyelembe kell venni a lakosság véleményét." Az 1974. évi 22 Törvények és rendeletek hiv. gyűjteménye. 4228/1949. (IX. 7.) MT. sz. 23 SZML Túrkeve ir. Számrendsz. ir. 934/949. 131