Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jászkunsági görög síremlékek / 61. o.

Görög síremlékek Karcagon Jászberényhez hasonlóan Karcagon is igen fontos szerepe volt a görögöknek a kereskedelemben. De míg Jászberényben a fő összetartó erő a gazdasági érdek volt közöttük, Karcagon a vallásgyakorlás lehetősége, az egyház léte és szerepe volt a meghatározó. Az a tény, hogy a Jászkunságban egyedül Karcagon épült görög templom, a karcagi és környékbeli görögök legfontosabb közös élményévé, közösségformáló tényezővé vált. A karcagi görögök nem különültek el, inkább szélesítették kapcsolataikat környékbeli társaikkal, hiszen az egyházzal összefüggő valamennyi kérdésben - a pap alkalmazása, fizetése, gondnok személye, alapítványok, végrendeletek sorsa stb. - közösen kellett dönteniük. Később ez a kapcsolat életük egyéb területeire is kiterjedt, gazdasági, sőt családi, rokonsági kapcsolataikban is tükröződött. Jászberényben a görögök közös összefogására mindig gazdasági ügyekben, a kereskedelemben elért vezető szerepük védelme érdekében került sor. Karcagon viszont a görög közösség elsősorban egyháza érdekében fordult a város, illetve a Kerület vezetéséhez, olykor pedig a Helytartótanácshoz. Közös összefogásuk első és legfontosabb eredménye a templomépítés engedélyezése, majd annak kivitelezése volt, amely teljes egészében a karcagi és a közeli helységek görögjeinek adományából valósult meg.

37 A későbbiekben is többféle módon támogatták egyházukat. Maguk gondoskodtak a pap fizetéséről, végrendeleteikben kiemelt helyen szerepelt a templom részére történő hagyományozás, s a Dorián-féle alapítvány szintén az egyház anyagi helyzetének javítását kívánta szolgálni.

38 Miután a papot maguk fizették, úgy vélték, joguk van dönteni az alkabiasnak ítélt személy kiválasztásában. 1841-ben például oly módon fejezték ki tiltakozásukat a pap személye ellen, hogy két hónapra bezárták a templomot.

39 1851-ben temetőjük bekerítéséért, illetve állandó temetkezési hely biztosításáért folyamodtak a városhoz,

40 1853-ban pedig a katolikusokhoz hasonló arányban ingatlant kértek egyházuk számára.

4 * A karcagi görögök korai temetkezésének módjára vonatkozóan nem rendelkezünk ismeretekkel. A templom elkészülte után — 1794-től — annak kertjében ún. ,,boltos kriptákat" készítettek és oda temették hozzátartozóikat. Egy—egy családtag halála esetén ezeket újból felnyitották, ami a lakóházak közvetlen szomszédságában egészségi szempontból nem volt veszélytelen, mivel a kriptákat amúgy is csak viszonylag vékony földréteg fedte. Ezért a tanács a Kerülettel egyetértésben az 1777-es rendeletre hivatkozva megtiltotta a temetkezésnek ezt a módját, és úgy rendelkezett, hogy vagy a templom alatt készítsenek kriptát, vagy a városon kívüli temetőben temetkezA templom építéséről: NAGY M. 1988. 24-31., ikonosztázionjáról: NAGY Márta: A karcagi görög templom ikonosztázionja. Zounuk 3. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1988. 21-50. 38 SZMLJKK Közig. ir. Fasc.4.No. 1884/1841. 39 ¥I Uo. 40 SZML Karcag város tanácsi jkv. 1851. 173. sz. 4 1 SZML Karcag varos tanácsi jkv. 1853. 43. sz. 75