Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

Már az 1460-as években kezdődtek az első repedések, amikor kisebb csoportok kezdtek kiszivárogni a kolostorokból, elhagyott rendházakba, remeteségekbe, hogy na­gyobb alázatot kívánó regula szerint élhessenek. Befolyásolta útjukat Mátyás nagyvo­nalú egyházpolitikája is, aki a hazai közvélemény egységesítése érdekében 1460—1464 között kezdeményezte az obszerváns Kapisztrán János és a dominikána Árpádházi Margit szentté avatását. Az egyik a török ellenes harcok ügyét, a másik a huszita agitá­ció nyomán emancipálódó nők megnyerését szolgálta volna. 92 Szűcs Jenő említi 93 a kirajzás példájaként, hogy a Somogy megyei Igal mellett az erdőben egy szakadár csoport kolostort létesített, s kiközösítésüket Széchy Dénes érsek el is rendelte. A somogyi viszonyokat kitűnően ismerő Csánki Dezső 94 azzal gya­rapítja információnkat, hogy Igal Moys nádor adományaként 1272-ben került a Bol­dogságos Szűz tiszteletére alapított margitszigeti apácák birtokába; 1448-ban mezővá­rosi rangot nyert, 1462-ben pedig két jeles esemény is történt a település életében. Eb­ben az évben az apácák védőszentje tiszteletére szentelték fel a fentebb említett mino­rita kolostort, és ugyanakkor a helység polgárai országos vásárjogot kaptak Mátyás­tól. 95 A betelepedés nem történhetett az apácák engedélye, az utóbbi pedig hivatalos kérelemlevele nélkül. Az egy évben történt két aktus Mátyás és az apácák olyan egyet­értésének bizonyítéka, amely nem igényli minden esetben a hivatalos egyház jóvá­hagyását sem. Mátyás, akit a köznemesek és a polgárok választottak királlyá, uralkodása máso­dik felében keményen támadta a hivatásukról megfeledkező, ,,rossz" papokat. Sze­mükre vetette fényűzésüket, szolgáikkal szembeni kegyetlenségüket, a felszentelt templomot is bemocskoló simóniájukat. Undorodva említette torkosságukat, szeret­kezéseiket, a körülöttük lebzselő tudós szakácsokat, kéjnőket, homoszexuális férfia­kat, s hogy ezek miatt a misézést elhagyva, délig is elalszanak. 9 6 A több réteget integráló nemzeti nyelvű és erősen szociális tartalmú eretnekmoz­galom a nemzeti- és osztályöntudat, a vallási individualizmus az egyén ébredését von­ta maga után. A Délvidékről indult, s az egész országot forradalmasító mozgalom te­remtette meg a magyar reneszánsz belső feltételeit, s a kor egyetemes áramlatait to­vábbító kiváló egyéniségek formálták tovább a reformáció irányába a nemzet szellemi arculatát. 97 A néhai obszerváns szerzetes, Sztárai és munkatársai kiformálásában valószí­nűleg döntő szerepe volt a Duna menti Laskón 1440-1450 között született Laskai Ozsvátnak. 92 KARDOS T. 1950. 152-153. 93 SZŰCS J. 1974.419. 94 CSÁNKI D. 1894.11.578. 95 CSÁNKI D. 1894. II. Uo. Cives de Igal, 1462-DJ 15743. 96 KARDOS T. 1950. 160. Szó szerint közölt Galeotto Marzio részlet. 97 Vö. KARDOS T. 1931. 77. 54

Next

/
Thumbnails
Contents