Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.
nemű tagjai nemzeti nyelven énekelték kedvelt énekeiket. 72 Ez a fejlődés waldens és wyckliffita hatásnak tulajdonítható, akik elvetették az idegen nyelvű liturgiát, de fontosnak tartva a rendszeres, nemzeti nyelvű bibliaolvasást, széltében hirdették, hogy ,,A Szent írást eredetileg azok nyelvén írták, akiknek használatára szánták és ismételten feltették a kérdést, hogy miért ne lehetne azt nemzeti nyelven olvasni? A nemzeti nyelvű istentisztelet és igeolvasás igényével együtt születtek a XIII— XV. században a nemzeti nyelvű, többszólamú, refrénes kantilénák, amelyek először talán a XIII. század derekán, a flagellánsok ajkán hangzottak fel. 73 Hangjuk gunyoros, csípős, néha nem szalonképes, de pontosan tükrözik, mint vélekedik a reneszánsz kor embere a sátán zsinagógájának tartott egyházról. Maga Jan Húsz is a Xlll. század közepéről való flagelláns énekre hivatkozva mondja, hogy a papok antikrisztusok, sátánok, az imaházat rablók barlangjává tevő árulók ... 74 Már Galeotto Marzio is felfigyelt arra, hogy ,, ... a magyar nyelvű dalokat parasztok, közpolgárok és a városi köznép ugyanúgy megérti, mint az előkelők, mert a parasztok és a nemesek ugyanazt a nyelvet használják. A nemzeti nyelvű biblia, mint „az isteni törvény egyetlen forrása úgy fogta össze Isten népét, mint a kantilénák, e nemzeti nyelvű harci dalok? s a népi szatíra fontos fegyverei. A reformáció irányába ható tartalmi gazdagodást hoztak a magyar Délvidékre a husziták polgári áramlatai által is üldözött pikárdok 16 , akik a biblia és egyúttal az istentisztelet legfontosabb részének a zsoltárokat tartották. Valószínűleg a társadalmi elégtétel szükségességének túlhangsúlyozása miatt fordultak velük szembe maguk a husziták, de a zsoltáréneklés kedvelése túlélte őket is, üldözőiket is. Bálint és Tamás „kamonci pap-deákok 77 a patarén hittételekhez igazodva fordították le, csonkítva vagy bővítve a biblia eredeti szövegét az Ó- és az Újszövetséget. A négy evangéliumot még a moldvai Tatros városában lemásolta 1466-ban Németi György, de az Ószövetségből csak részletek kerültek az 1440-1450 között másolt Bécsi-kódexbe. A modern forráskritika kiderítette már, 78 hogy bár Bálint és Tamás klerikus mindkét testamentumot lefordította magyar nyelvre, de a másoló, megbízói akaratából az Ószövetség anyagából nem templomi célra válogatott. Lefordíttatták a zsoltárokat, amelyeket már a patarénusok is becsültek, a pikárdok mindenek elé helyeztek, a kálvinista utódok számára pedig a liturgia legvonzóbb részeit alkotják ma is. Magyar nyelvre fordították a prófétákat is, hogy üldözött 72 A huszita istentiszteletről:KARDOS T. 1931. 65-67. 7 3 SZÉKELY Gy. 1956. 567. ,, ... eantes materna linqua de Passíone Domini dulces ac devotas cantilenas ..." Uo. 75 KARDOS Tibor: Hunyadi Mátyás nemzeti egyháza. In: Századok. Bp. 1950. 1-4. sz. 131., 134. A paradicsomi állapotok visszaállításának szükségességét hangoztató, s ezért adamitának is nevezett szekta ruhátlanul járó tagjai a huszita mozgalmak idején Flandriában és Picardiában is tevékenykedtek. 77 Vö. TÓTH SZABÓ P. 1917. 162. 78 A magyar középkor irodalma. Gondozta: V.KOVÁCS Sándor. Bp. 1984. 668. 50
