Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

1214. január 6-i levelében III. Ince már arra kéri a magyar püspököket, hogy ,,excommunikálják azokat, akik megtámadták a kalocsai egyházmegyei katolikusokat, kegyetlenkedtek az érseken, clerikusait, monachusait (világi papjait, szerzeteseit) verték, károsították és más böcstelenségekkel illették."

36 III. Honoriuspápa 1221. december 5én a magyar püspököket teszi felelőssé azért, hogy az eretnekek eláraszthatták a DrávaSzáva közét, ahol egyes történészek szerint Pozsega valóságos „foyer de 1' heresie (eretnekek társalkodó helye, előcsarnoka) lett volna.

3 7 Az ormánságiak a középkor óta jártak legeltetni — makkoltatni Pozsegába, de szóhasználatukban a „Fekete Högyek néven emlegetett ,, Pozsega Havassá nem jóízű füvet, ropogós makkot, esetenként puha farkas- vagy medvebőrt kínáló hely, hanem a szabad föld szinonimája, ahol menedéket talál az üldözött. Bizonyos, hogy nem az erdők, hanem a hegyekben lakó eretnekek adtak biztonsagot azoknak, akik felkeresték őket. (Fontos adalék ez a jellegzetes ormánsági mentalitás értelmezéséhez!) Kalocsa új érseke, a Csák nembeli Ugrin, akinek joghatóságát II. András Boszniára is kiterjesztette, az eretnekek ellen szervezte 1229-ben a szerémi püspökséget, későbbi harcostársa, az eretnekek ellen is sikereket arató Kálmán herceg pedig 1234—1237 között a djakovári püspökséget formálta újjá Valkó megyében.

38 Az eretnekek elterjedtek Dalmáciában és Horvátországban, de elszaporodtak a pécsi püspökség Dráván túli és nagyon sok szimpatizánst szereztek Dráván inneni területén, sőt befolyást gyakoroltak magára a püspökségre is.

39 Az egyház régen kiépítette már a patarénok elleni védekezés szervezetét, amikor bevetette ellenük a kolduló szerzetesek rendjeit. A minorita néven ismert konventuális szerzetek száma 1280—1301 között már 40, s számunkra fontos, hogy a nagyváradi és a szegedi kolostor mellett 1301-ben épül újjá a pécsi is. 1270—1303 között a domonkosok kolostorainak száma 40-re növekedett.

40 A térítésnek nem volt sok sikere, hiába cserélte fel a pápa a XIII. század végén a dominikánusokat ferencesekkel, csak a kolostorok körül maradtak meg tartósabban hívő szigetek. A sikertelenséget látva kísérletezett IV. Béla a szegénységi fogadalom szerint élő és vándorprédikátor életmódot folytató boszniai obszerváns ferencesek behozatalával. Őket nevezték Magyarországon egyesek szerint Csanád megyében alapított első kolostorukról, mások szerint szürke ruházatukról cseri barátoknak. A pápák nekik megengedték, hogy fesztelenül érintkezhessenek a néppel, részt vehessenek ünnepségeiken és szabadon hirdethessék az Isten igéjét. Életeszményük azonban (mint alább láthatjuk) azonos volt az eretnekekével az 36 VIRÁG Benedek: Magyar századok. Bp. 1983. (Magyar Hírmondó) Reprint. 1983. 145. 37 HODINKAA. é.n. 81-83. Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája. II. Szerk.: DUDÁS Gyula. Zombor, 1896. 168. és SZÁNTÓ Konrád: A katolikus egyház története. I. Bp. 1987. 399. 39 HODINKA A. é.n. 111. 40 SZÉKELY György: A parasztság és a feudális állam megszilárdulása Károly Róbert korában. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk.: SZÉKELY György. Bp. 1953.22-23. 42