Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

aszkézisben, a testvériségben, a szegénységben és az alázatosságban.

4 l Mielőtt nyugatról érkezett rétegek eltakarnák előlünk a Balkánról felénk nyomuló eretnekséget, meg kell keresnünk sikereik titkát. A dualisztikus nézeteket hirdető patarénusok azt vallották, hogy Isten teremtménye csak a lélek, de a földi világot és minden intézményét Satanael teremtette. Az üdvözülés szerintük abban áll, hogy a lélek vissza igyekszik a jó Istenhez. Ennek azonban akadályozója az ördög uralma alatt lévő test. Ez az oka annak, hogy az üldözés ellenük semmit sem használt, mert maguk is ajánlották hóhéraiknak a test sanyargatását a vérpadon, és alig várták a halált, hogy visszatérhessenek istenükhöz. A kőháznak gúnyolt templomokat kerülték, nekik harang nélküli oratóriumaik voltak, amelyeket (akárcsak az Ormánságban) csűrnek (horreum) nevezett a hivatalos egyház. A fejedelmek, földesurak, munkáltatók hatalmát gyűlölték, szolgálatukat megtagadták. Nem tartották bűnnek az emberölést - lopást sem, mert az ördög műve ellen irányult. Híveik általában jámborak voltak, de maga a tan egyet jelentett az egyházi és az állami rend megtagadásával.

42 Folyamatos üldöztetésüknek ez a legfontosabb oka. A gyakori menekülés, határszolgálat, az üldöző hadak elől való bujkálás érteti meg velünk azt a felfogásukat, hogy a házasság az ördög műve, a házasfelek a Mammon szolgái. Undorodtak a kiskorú gyermektől, mint a dögtől, köptek utána, s az ördög teremtményének tartották, esetenként meg is ölték. A török közeledtével a magyar oldalon is hangsúlyozzák az élet bizonytalanságát. A huszita prédikátorok már a legtermészetesebben figyelmeztették híveiket: „Mikor pedig hallandotok hadakat és hadaknak híreket, ne féljetek, mert ezeknek kell lenniek ... Az önfenntartás ösztöne az azonnali menekülést parancsolja; de már itt megfogalmazódik, hogy „Jaj pedig terheseknek és szülőknek az napokban. 43 A hadak járása okozza, hogy „Az emberek nem kívánnak fiakat, hogy elrabolják (tőlük), vagy csatamezőn vesszenek el. 44 A Dráva túlsó oldalán fekvő Körös megyében 1470 körül született Brodarics István, aki többek között pécsi és szerémi püspök is volt, a mohácsi katasztrófa után szétszéledt törökök elől menekülő anyákról mondja, hogy „földbe ásták élő csecsemőiket, nehogy sírásuk elárulja őket ... 45 A bujdosó pszichózist illusztrálva írja Gyimóti István vörösmarti lelkész 1680-ban, hogy a Duna árterében bujkáló anyák közül egyesek nem akarták gyermeküket szoptatni, sőt a Dunába vetették őket; s volt velük egy apa is, aki gyermekét élve eltemette.

46 KARDOS Tibor: A laikus mozgalom magyar bibliája. In: Minerva. Pécs, 1931. 1-4. 54. 42 Tanaikhoz HÓMAN Bálint - SZEGFŰ Gyula: Magyar történet I. Bp. 1936.427^129.; HODINKAA. é.n. 50-51. Magyar bibliafordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig. Bp. 1990. 45-46. Esdras profeta alapján idézi: KARDOS Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet. Bp. 1941.233. 45 Mohács emlékezete. Szerk.: KATONA Tamás. Magyar Helikon. Bp. 1976. Részlet BRODARICS István: Igaz leírás ... c. beszámolójából. 29-30. 46 SZAKALY Ferenc: A hódoltság utolsó evei. Gyimoti István vörösmarti lelkész 1680-ban atelt viszontagságai. In: Horvátországi Magyarok Szövetségének Évkönyve. 8—9. Szerk.: TRÖSZT Sándor. Eszék, 1986-1987. 151. 43