Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

Harminchat nemzedék élt ezen a tájon a két időhatár között, s közben akár a folyók által hátrahagyott hordalék, úgy rétegződött egymásra, fékezve vagy segítve az utána következőt, számos eszmei áramlat. Minthogy vitathatatlan a kultúrák találkozásának, a tartós akkulturációnak a léte, az egyes rétegeket csak mesterségesen lehet elválasztani egymástól.

3 1 Hűséges segítőnk, a kronológia, itt meghátrálni kényszerül, a lokális anyagokat és eredményeket mindig felhasználó természetes gyakorlattal szemben. Balkáni eretnekség Az ősi, dualisztikus tanok hirdetői Örményországból Szírián, Kis-Ázsián át kerültek a Balkán-félszigetre, ahol egy ideig a Bizánci Birodalom északi határait védelmezték mint határőrök. Első nevüket egy X. században élt Bogumil nevű bolgár pap után kapták, követőiket Boszniában, Dalmáciában és Észak-Itáliában patarénusoknak, Dél-Franciaországban albigenseknek nevezték. A nyugati ágra összefoglaló jelleggel használták a kathar (tiszta) nevet. Ezeket a hívőket különböző helyen lakó, különféle nevet viselő emberekként írja le Hodinka Antal,

32 akik testvéreknek tekintették egymást. Ő közli azt is, hogy III. Ince (1160-1216), a nagy eretnek üldöző pápa közös eredetükre utalva olyan rókáknak tartja őket, amelyeknek a farka össze van nőve. A XII. században államellenes nézeteik miatt kiűzte a bogumilokat területéről a bizánci állam, s a XIII. századtól központjuk Bosznia lett, innen hatoltak tovább Magyarországra és Szlavóniába.

33 A megelőző támadásra III. Ince pápa ösztönözte I. Imre (1196—1204) magyar királyt, hogy ez a kór el ne árassza Magyarországot is. Az északi irányú terjeszkedésükre pedig már csak azért is kellett számítani, mert Bernáth, Spalató érseke sokat közülük emigrációba kényszerített.

34 II. András (1204-1235) magyar király 1217. évi szentföldi hadjárata idején a védelem gyengülése megkönnyítette az eretnekek előnyomulását hazánk irányában. A kalocsai székben 1206-1218 között Berthold ült, a korábbi Szörényi bán, aki 1213ban erdélyi vajda is volt. Egyházmegyéjével nem törődött a Virág Benedek szerint ,,szélvész ütött" érsek, annál több erőt fordított az esztergomi érsekkel való viszálykodásokra. Calanus (1188-1218) pécsi püspök a Szent Földön járt Andrással, így nem akadt senki, aki kellő figyelemmel kísérhette volna az eretnekeket.

35 31 Az akkulturáció elméleti kérdéseihez: BITTERLI, Urs: 1982. 206-208. 32 HODINKA Antal: Egyhazunk küzdelme a bogumil eretnekséggel. Klny.: A budapesti növendék papság egyházirodalmi munkálatainak 50.évfolyamából, é.n. 10-11. 33 FUCHS, Konrad - RAAB, Heribert: Wörterbuch zur Geschichte. München, 1972. (F-RW) 1.125. Bogomüen.; Akadémiai Kislexikon. Bp. 1989. 256. Bogumilizmus. 34 HODINKA A. e.n. 71-72. A III. Incétől idézett részlet: „Ne huius modi morbus in regnum, quod absit, Ungariae defluat, labes eius. 35 HODINKA A. éj). 77. 41