Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

szerzetestársai éppen úgy ismertek, mint a Dél-Magyarországon tevékenykedő ferencesek.

24 Luther követőit a nemesi Magyarországon eretneknek tekintették, a lutheránus szót az eretnekség szinonimájaként használták. A tevékenységüket megítélő és a szabad megégetést is engedélyező 1525. évi IV. te. is a Luther születése (1483) előtt 21 évvel keletkezett 1462. évi törvényre hivatkozik, amely szerint ,,A kárhozott eretnekségek követőit" felségsértők módjára kell büntetni. Ezzel a XV. századi gyökerekre utaló kiegészítéssel tudom elfogadni Sztáraira vonatkozóan a Makkal László által használt ,,ó lutheránus jelzőt.

2 5 Tudós magister volt ő, akár a wittenbergiek, akár a genfiek, de a ferences gyakorlatból hozott közvetlenséget a reneszánsz Itáliában elsajátított szabadszájúsággal és zenei tudással ötvözte élőszóban és írásban egyaránt. Bírálói nem értik, hogy számára a reformációnak nem volt alternatívája, ezért nem is tudott mit kezdeni idősebb korának dogmatikai és szervezeti vitáival. Távol a kapitalizmus nyugati centrumaitól nem értette, mire való a kálvinista lelkészek által oly gyakran emlegetett „világi aszketizmus , miért lett bűnné az egyszerű örömök élvezete? Mindhalálig a reneszánsz korának gyermeke és az Úr elszánt szolgája maradt, akinek jellemzőit így összegezte a szellemes Bornemissza Péter: ,,Sztárai Mihály is, noha értelmes, tudós ember és sokat épített Magyarországon: de őtet is meggyőzi niha az harag, niha az bor is. 6 A nagyszerű reformátorhoz én szűkebb hazánk, Dél-Magyarország geopolitikaiés vallástörténeti viszonyainak tanulmányozása útján igyekeztem közelebb jutni. Az események színtere Csánki Dezső ismert történeti földrajzában

27 13 megyét sorol fel a középkori magyar Délvidék tartozékaként. Ezek közül különösen az a 10 fontos számunkra, amelyik a Mecsek hegység nyugat—keleti irányú gerince és a Maros folyó által meghatározott vonal, valamint a Száva alsó folyása és az Al-Duna között foglal helyet. E hoszszan elnyúló terület keleten az erdélyi határ Hunyad megyei szakaszára, nyugaton a Dráva északi oldalán Baranya és a déli oldalon Pozsega vármegye nyugati határára támaszkodik. Az eszmék magyarok és horvátok közötti szabad áramlása szempontjából rendkívül fontos, hogy területünk nyugati határa (a Mecsektől a Száváig) egybeesik a pécsi római katholikus püspökmegye nyugati határával, amely mélyen benyúlik a 2 4 Jan Húsz egyik előfutára, az Agoston-rendi Conrad von Waldhausen 01369) a kor bűneinek egyik sikeres bírálója. In; TÓTH SZABÓ PáJ; A cseh huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Bp. 1917. 8. A Sárospataki Református Kollegium törtenete. 1981. 21. 26 BORNEMISSZA Péter: Post ül ák. IV. Detrekő, 1584. 910. 2 7 * CSANKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp. 1894. Előszó. 39