Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Fodor Ferenc: A Jászság életrajza (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete "A Jászságért Alapítvány" támogatásával) / 281. o.

a jászok betelepedése előtti időre vonatkoztathatók. A jászok betelepedése idejének megállapításához azonban Selmeczi László Jászberény—Négyszállás területén 1980-ban kezdett feltárásai szolgáltak fontos bizonyítékokkal. Nemcsak a megyei, hanem a magyar középkor története szempontjából is fontos kutatásait Selmeczi a régi kunszállások helyén végzett ásatásaival kezdte 1967ben a szolnoki múzeum régészeként, számítván arra, hogy a Nagykunságban feltárt leletanyag vizsgálata segíthet a jász-temetők előkerült leleteinek időmeghatározásában. Az 1980-as ásatás 136 sírja közül a III. Béla bizánci bronzpénzeivel datáltak földbe kerülése a XIII. sz. második felében történhetett, tehát a tatárjárást követő időkben. A sírmellékleteknek az orgondaszentmiklósi kun sírokéhoz hasonlósága alapján Selmeczi megállapítja, hogy „ŰZ említett sírok régészeti bizonyítékai a kun és jász beköltözés egyidejűségének. Igazolta ásatási eredményekkel Fodor Ferenc feltételezését. A Négyszállás K-i végpontján lévő temetőben 568 sírt tárt fel Selmeczi László, a mellékletekből megállapítva: ,/l négyszállási jászok új hazájukba érkezésükkor már nem voltak pogányok. A feltárt temetőkben tömeges jelenségként megfigyelt rituális kéztartás a bizánci kereszténységre jellemző. Ezt támasztja alá pl. a két sírból is előkerült bizánci kereszt (Négyszállás I. 161. és 236. sír), a gyűrűkön ábrázolt keresztek (Négyszállás I. 73., 254., 373. és a 429. sírok) ..." Megfigyelte Selmeczi László azt is, hogy„a beköltöző jászok között még jelentős szerepe volt a halál utáni, túlvilági életben való ősi hitnek. Erre azok a tárgyak utalnak, amelyek nem a viselet tartozékaként, hanem harci-, ill. munkaeszközként, valamint gyerekjátékként kerültek a sírokba ... ' A női sírokban található faragott csontból készült tűtartók és tűk nagy számából Selmeczi arra következtet, hogy ,,az eltemetettek hitük szerint a túlvilágon is folytatták evilági rendszeres tevékenységüket. A sírba gyerekjátékként a juh (bárány) atragalos csontjai kerültek (Négyszállás I. 77., 420. és 439., Négyszállás II. 345. sír). A hasonló csontokkal való játék ma is ismert az oszétoknál ... A jászok között igen nagy jelentőségük volt az óvó-védő talizmánoknak, amuletteknek ... Az eddig előkerült anyag áttekintése alapján jogosan állíthatjuk — szögezi le Selmeczi L. -, hogy a gyógyító-segítő szellemek tisztelete a jász nők között egy totemisztikus eredetű hiedelemvilágnak még a XIII-XV. sz.-ban is meglévő, funkcionáló maradványa." (Részletesebben lásd. a Folklór és Etnográfia sorozat 64. számaként Debrecenben 1992-ben megjelent tanulmánykötetben, címe: Selmeczi László: Régészeti-néprajzi tanulmányok a jászokról és a kunokról). A régészetben elért új eredményekhez hasonlóan Szabó Lászlót a Jászság néprajzi kutatására ösztönözte Fodor műve. „A Jászság életrajza című munkájában a speciálisan jász jellemvonások keresése helyett az ember és a táj kapcsolatát állította munkája középpontjába. Ez a szemlélet igazi szintézist eredményezett, ugyanakkor megmutatkoztak a táj és az ember viszonyában a csak Jászságra jellemző jegyek is. Munkája nem is kíván más lenni, mint a Jászság emberföldrajza, a lehetséges nézőpontok egyike. Fodor Ferenc műve önmagában teljes, ugyanakkor arra ösztönöz, hogy a Jászságot hasonló elvek szerint más aspektusból is bemutassuk. Jelen munka az emberföldrajzi kép mellé néprajzit kíván állítani a Fodor Ferencéhez hasonló módszerrel: le291