Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Fodor Ferenc: A Jászság életrajza (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete "A Jászságért Alapítvány" támogatásával) / 281. o.
magáncsapás. így aztán: igazi csapás. Egy gazdát ismerek pl. Porteleken, aki a kezdődő sziket még idején feltöltéssel és talajjavítással elfojtotta. Pedig ezen a tájon is szép foltokban virágzik a szik. Különösen a Pázsomdomb tájékán ... A „ligetes Jászság" című fejezettel foglalkozik még Fecske András, mely az erdős, majd a puszta Jászságot követően alakult ki: „a fa iránti szeretet jelenleg is bennünk él, és tovább öröklődik. Csak szét kell nézni a tanyák közt, hányat találunk csupaszon. Nem akarja egy gazda sem, hogy tanyája barátságtalan képet adjon. Alig saralják be az új ház falát, már egy-két csemetét is leszúrnak. A később gyarapodó tanya leendő öreg fáit. Az Ugar 1944. augusztusi számában Fecske András folytatja Fodor Ferenc munkájának áttekintését a Kihalt jász faj c. fejezet részletes taglalásával. A szeptember közepén megjelenő számban pedig a Jászság társadalma címmel a kiváltságos Jászságban kialakult társadalmi rétegződést írja le részletesen. Fecske András könyvismertető írása végén a „folytatjuk" szó jelzi, hogy Fecske Andrásnak még volt mondanivalója Fodor Ferenc könyvéről. De az Ugar 1944. októberi számát elsodorta a II. világháború szele, csatatérré vált a Jászság vidéke is. ül. A Jászság életrajza monográfia erjesztő hatása a megye tudományos kutatására Szólnom kell itt Fodor Ferenc monográfiájával történt első találkozásomról. Magam is földrajzot, néprajzot tanultam 1934-től Pesten az egyetemen Cholnoky Jenőnél, nemcsak morfológiát, hanem a Kárpát-medence vízhálózatát, A Széchenyi — Vásárhelyi Tiszavölgy rendezési munkálataival foglalkozott legrészletesebben, s emellett a térképészet rejtelmeibe is bevezetett minket. Dr. Györffy István pedig néprajzprofesszoromvolt. Érthető hát, hogy már megjelenésükkor megismertem Fodor Ferencnek a Jászságról szóló előtanulmányait, térképészeti cikkeit; valamint Teleki - Györffy - Magyary Táj- és Népkutató Intézetének kiállításait, kiadványait. 1940 decemberétől katonai bevonulásommal ez a folyamat megszakadt, hat év katonai szolgálat - közte 3 év frontszolgálat, 1 év hadifogság — után Szolnokra hazatérve, 1946 szeptemberétől a Városi Könyvtár és Múzeum háború dúlta anyagának rendezésében tevékenykedtem. A Városi Bérház szuterén helyiségeiben a méter magasan szeméttel, fekáliával összehányt értékes könyvanyagot válogatva akadt kezembe Fodor Ferenc: A Jászság életrajza monográfiája, amelyet egy-két nap alatt végigolvastam, mint a múlt századaiba tett felfedező utazás érdekfeszítő leírását. Megelevenedtek előttem azok az előtanulmányok, amelyeket már ismertem s láttam, hogy épültek szervesen bele — sok tudományág területét érintve - egy olyan szintézisbe, amelyet Fodor Ferenc maga sem tudott egy tudományághoz se kötni, azért jelölte táj életrajznak. Mint könyvtári és múzeumban dolgozó szakembernek említést kell tennem azokról a tapasztalatokról, L-melyek a Szent István Társulat kiadásában megjelent könyveknek sorsa lett. Az f848-ban alapított kiadó nemcsak egyházi vonatkozású könyveket jelentetett meg, amelyeket a Népkönyvtári Központ indexjegyzékei selejtezendőnek ítéltek a közkönyvtárakból, hanem olyan szakkönyveket is, mint az 289
