Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Fodor Ferenc: A Jászság életrajza (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete "A Jászságért Alapítvány" támogatásával) / 281. o.
1935-ben a mezőgazdaság-történeti kutatásait dolgozza fel Fodor Ferenc tanulmányaiban. A Jászság mezőgazdasági statisztikája 1699-ben címmel a Pentz-féle öszszeírás adatait elemzi a Magyar Statisztikai Szemle XIII. évfolyamában. Az ezt követő időszak kutatásait foglalja össze a Magyar Gazdák Szemléje XL. évfolyamában A Jászság mezőgazdasága a redempció idejében és napjainkban címmel. S hogy milyen sokat foglalkozott a kartográfiával, mutatja a Bedekovich Lőrinc gazdasági és települési térképei a XVIII. századból című közleménye, megjelent a Térképészeti Közlöny III. évfolyamában. Érdekes megállapítása a II. József korabeli katonai térképek vonatkozásában, amelyeknek „úthálózata egészen megbízhatónak bizonyult, hidrográfiájuk azonban használhatatlan. Ezzel szemben Bedekovich Lőrinc térképeinek a nagyszerűségét bizonyítja. A Zagyva, Tárna vidékét Hatvantól a szolnoki várig, a Zagyva torkolatáig bemutató 31 lapból álló sorozatról írja: „A 18. századbeli térképész legpompásabb és legnagyobb szabású műve, mely nemcsak vízrajzi adatainál fogva rendkívül becses, hanem a Zagyva mentén elterülő vidéknek teljes gazdasági képét is adja, azonkívül igen gondos alaprajzokat is a folyómenti falvakról. Névrajzi anyaga is kiváló. Megemlítendőnek tartom azt a vízrajzi térképet, melynek címe: „Privilegiált Jász Berény és Jász Apáthy városok közt található mindennemű folyó Vizeknek, s álló Tavaknak, és ezek ereinek úgy ereken s álló tavak környékén található Gátaknak, vagy némely folyásokat nagyobb sebességre kénszerítő Árkoknak; mellyek ... valóságos Képe, mellyet ezen 1808-ikban ide által tett Bedekovich Lőrintz ... Ez az igen nagy értékű és nagyszerű kivitelű térkép a nagytehetségű Bedekovich jász kerületi mérnöknek legszebb munkája a fennmaradtak közül. Térképének egyik sarkára jegyezte fel néhány életrajzi adatát is. Térképünk olyan részletesen tartalmazza egy kisebb vidék vízrajzát, amelyre ebből az időből még alig van példa a kartográfiai irodalmunkban. A térkép 1970-től a szolnoki múzeum régészeti adattárában található, mint az ott folyó ásatások helyének a vízszabályozások előtti pontos ábrázolása. A Jászdózsán éveken át folytatott ásatásaink alkalmával ajánlották fel megvételre és ötszáz forintért sikerült a múzeum részére akkor megvásárolnom. Ugyancsak 1935-ben látott napvilágot a Vízügyi Közlemények 2. számában Fodor Ferenc összefoglaló tanulmánya: ,4 Zagyva alföldi medencéjének régi vízrajzi viszonyai. Ezzel a témával kapcsolatos a Búvár 1936-os évfolyamában megjelent cikke, a Csörsz-árok, térképpel, fényképekkel. Fodor Ferenc a településtörténeti kutatás sajátos és a Jászságra jellemző gazdálkodási módszerét, A tanyavilág kialakulása a Jászságban címmel adta közre 1937 elején a Magyar Gazdák Szemléje első számában. Fodor Ferenc az 1931-36 között folytatott kutató-és gyűjtőmunkát lezárva - melynek során a magyarságtudomány és tájrajzi kutatás jeles tudósaitól, gróf Teleki Páltól és dr. Györffy Istvántól kapott bátorítást és segítséget - a kész műről a Magyar Tudományos Akadémián számolt be, ahol Akadémiai Emlékéremmel és az MTA Serbán-díjával jutalmazták. A JÁSZSÁG ÉLETRAJZA a Szent István Társulat kiadásában 1942 végén került nyomdába és 1943 tavaszán került az olvasók kezébe. A háborús évek alatt országos visszhangot alig kapott. A szakmai folyóiratok megjelentetési nehézségeik miatt 283
