Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Fodor Ferenc: A Jászság életrajza (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete "A Jászságért Alapítvány" támogatásával) / 281. o.
ismertetésével nem foglalkoztak. Jászberény azonban felfigyelt rá. A Jászság helytörténetének kutatói közül dr. Blénessy János tanítóképző intézeti tanár az évkönyvükben „A Jászság táj életrajzi irodalma címmel közzétett bibliográfia tételszámát 160-ról 240-re bővítette. Közleménye befejezéseként ezeket írja: ,,A Jászság nagy hálával tartozik dr. Fodor Ferenc egyetemi tanárnak, a pécsi tankerület főigazgatójának, hogy a Jászság tájéletrajzát évtizedeken keresztül való buzgó tanulmányozással megírta. Örvendetes, hogy a Jászságról szóló összefoglaló gyűjteményes munkája a Táj- és Népkutató-intézet támogatásával rövidesen megjelenik. Amiért egyes városok és tájak óriási anyagi áldozatot hoznak, azt Jászberény és a Jászság ajándék gyanánt kapja. //. A monográfia fogadtatása a Jászságban Az érdekelt és érintett Jászságból kapta Fodor Ferenc A Jászság életrajza c. monográfiája az első és egyben szakszerű méltatást és tárgyUagos ismertetést a már említett dr. Blénessy János tollából az Ugar c. jászsági folyóirat 1943. évi májusi számában: „a maga nemében egyedülálló, kezdeményező alkotás, új tudományos műfaj, amennyiben egy tájnak sokrétű életét tárja elénk hosszanti és keresztmetszetben egyaránt. Mintaszerű tájéletrajz. Fodor Ferenc meghatározása szerint táj az egyforma tájalkotó tényezők közötti, vagyis egyéni térben együttlétező és egymásra kölcsönösen ható természeti és emberi jelenségek összessége. Tájéletrajz pedig a fölszín különleges egységeinek egységes és átfogó életét feltáró szemlélet, vagyis természettudományi, történelmi, nyelvészeti, jogtudományi stb. kutatások, azaz a különböző tudományok teréről származó tények, tudáselemek földrajzi értékelése alapján készült földrajzi életkép. Ennek a meghatározásnak szellemében Fodor Ferenc igazi tájnak tekinti a Jászságot, mint természeti tájat, melyet a történelemben autonóm népe a maga céljai, szükségletei és lelkisége szerint a maga képére különleges kultúrtájjá alakított — állapítja meg Blénessy János. Ezt a mindkét értelemben tájnak tekinthető Jászságot hét éven keresztül vizsgálta különleges tudományos módszerével Fodor Ferenc személyesen és vizsgáltatta közgazdasági hallgatóival. így született meg az az 504 oldalas hatalmas könyv, melyhez 32 táblát csatolt 73 saját fényképfelvétellel, végül pedig 7 értékes térképvázlattal. A szövegközti ábrák száma 33, melyek mind tanulságosak, szemléletesek. Az egyéni megfigyeléseken kívül felöleli a Jászság bibliográfiáját - emeli ki Blénessy János, aki maga is értő művelője - éspedig a Jászság saját irodalmából 119 nyomtatásban megjelent munkát, 8 kéziratos művet, a Jászsággal is foglalkozó általános művek közül 167 könyvet, az Országos Levéltár oklevelei közül 29-et, a Nemzeti Múzeum és wieni Kriegsarchiv l-l oklevelét, valamint a jászközségek és Jász-NagykunSzolnok vármegye levéltárának gazdag anyagát, a nyomtatásban megjelent térképek közül 17-et, a kéziratos térképek közül 63 darabot, végül pedig 7 metszetet. A felsorolt irodalom és saját megfigyelései alapján tisztázza a Jászság tájéletrajzi kérdéseit. Hogyan születhetett meg a Jászság, mint kultúrtáj? Milyen hatást gyakorol 284
