Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Fodor Ferenc: A Jászság életrajza (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete "A Jászságért Alapítvány" támogatásával) / 281. o.

hazánk és A mi községünk szinte módszertani útmutatót ad azok kezébe, akik lakóhelyük múltjának feltárására vállalkoznak. Fodor Ferenc — 1928-tól már egyetemi c. rendkívüli tanár - figyelme a Jászságra irányult, amely— mint természeti és történelmi táj — fekvésénél fogva alkalmasnak kínálkozott monografikus feldolgozásra földrajzi, történelmi, gazdaságtörténeti és településtörténeti szempontból is. 1931-ben a munka kezdetekor megállapította: „A települési, történelmi és gazdasági anyag a 17. századtól kezdve olyan bőségesen tárult elém, hogy munkámat rendkívül megszaporította. A hét évig tartó gyűjtőmunkába tanítványait is bevonta, melynek során értékes szakdolgozatok, disszertációk születtek. Közülük a monográfia előszavában kiemeli „Harbuth Klára, Martinecz Lenke, Hlinka László és Nagy Gyulának a jászsági levéltárakban végzett gyűjtőmunkáját, Nagy Lajosnak a klimatológiai és szociográfiai anyaggyűjtésében való segédkezését." Közülük kettőnek a tanárvizsgálati szakdolgozatát is megemlítem, amelyeknek kézirata az Egyetemi Közgazdaságtudományi Kar Földrajzi Intézete könyvtárában található: Harbuth Klára: Jászberény települése és gazdasági élete, (Budapest, 1932.) és Nagy Lajos: A Jászság éghajlata gazdasági szempontból, (Bp. 1936.). A jászalsószentgyörgyi születésű Nagy Lajost különösen sokan ismerték és becsülték Szolnokon, aki az egyetemről három évre Kiskunfélegyházára ment tanítani, ahonnan 1940 szeptemberétől az itteni Felső Kereskedelmi Iskola földrajztanáraként dolgozott és 1975-ben az akkor már Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskolából ment nyugalomba. Fodor Ferenc maga is a résztanulmányok sorozatával jelentkezett: a Térképészeti Közlöny 1932-33. évfolyamában megjelent Bedekovich Lőrinc, egy XVIII. századbeli magyar térképész c. cikkében kiemeli: „Különösen nagy ügyességgel ábrázolta a vízfolyásokat, amire a Jászságban bőséges alkalma volt. Egyik-másik lapja rendkívül becses ebből a szempontból, mert a Jászság régi vízrajzi viszonyainak nagyszerű adattára." 1934-ben népesedéstörténeti kutatásait összegzi. Az Értekezések a Filozófiai és Társadalomtudományok köréből c. MTA kiadványban A Jászság demográfiája a XVII. században címmel a Jászság eladását előkészítő Pentz-féle összeírás adatait dolgozta fel az Országos Levéltár anyagából: „Anyaga rendkívül becses, mert egyenként feltünteti az akkori lakosság származási helyét, fiakat, leányokat, a teljes állatállományt, bevetett terület nagyságát, szőlőket, kaszálókat. Megállapítja Fodor Ferenc, hogy: „Ezt a becses összeírást eddig egyáltalán nem dolgozták fel, csupán Gyárfás István és Illéssy János ismertette általános részét kivonatosan, de magára a lakosságra és a gazdasági viszonyokra nem terjeszkedtek ki. A német Pentz a neveket annyira elferdítette, hogy csak nagy nehézséggel lehetett azokat használni. Mégis olyan becses ez az összeírás, hogy adataiból a Jászság benépesedését a török hódoltság után és a lakosság származását is megállapíthattuk. Gazdasági adatai az akkori gazdaságföldrajzi kép teljes megrajzolását is megengedik.' A Magyar Statisztikai Szemle 1934-es évfolyamában pedig a másik demográfiai tanulmányát adta közre: A II. József-féle népszámlálás eredményei a Jászságban címmel. 282