Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Fodor Ferenc: A Jászság életrajza (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete "A Jászságért Alapítvány" támogatásával) / 281. o.

KAPOSVÁRI GYULA FODOR FERENC: A JÁSZSÁG ÉLETRAJZA (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete „A Jászságért Alapítvány támogatásával) Példamutató kezdeményezés, hogy a könyv­ritkaságnak számító táj életrajzi monográfia 3000 példányban eljuthatott azokhoz, akik a ,jászok bibliájaként forgathatják lapjait. A II. világháború idején kis példányszámban, szerény kivitelben nyomtatott mű jelen for­májában a tudományos értékéhez méltó for­mát kapott. EGYESÜLETE Mérföldkőnek számított Fodor Ferenc mun­kája az első megjelenésekor, hiszen Molnár Ferenc, Gyárfás István, Uléssy János, Hild Viktor történeti munkássága és mások tanulmányai után egy igazi tudományos mű­helyből került ki ez az interdisciplináris monográfia. /. A Jászság életrajza c. monográfia szerzője és munkatársai Dr. Fodor Ferenc (Tenke, 1887. március 5 — Budapest, 1962. május 23.) - a szerző — Budapesten szerzett bölcsészdoktorátust földrajzból 1911-ben és még ugyan­abban az évben — a kor gyakorlata szerint - vidéki főgimnáziumba került tanárnak Karánsebesre, ahol 1919-ig tanított. Német és angol nyelvtudását Karánsebesen a ro­mán nyelvvel is bővítette. S hogy már ott kezdett tudományos munkával is foglalkoz­ni, mutatja a Szerénység tájrajza című 1930-ban megjelent munkája. A történelmi sorsforduló 1919-ben földrajzi szakreferensként két évre a Külügy­minisztériumban kínált neki új feladatot, térképészeti szaktudásával. 1920-tól már egyetemi magántanár, majd Teleki Pál mellett a Műszaki és Gazdaságtudományi Egye­tem Gazdaságföldrajzi Intézetében adjunktus. Nem véletlen, hogy a gazdasági föld­rajz és a kartográfia neves tudósa mellett szakmai érdeklődése a településföldrajz és honismeret területére irányul, közben munkatársként dolgozik Teleki Pál néprajzi és gazdasági térképeinek szerkesztésében is. Maradandó értékű könyvei: Magyarország gazdaságföldrajza (Bp. 1926.), A szü­lőföld és honismeret könyve (Bp.), az utóbbi, csaknem 400 oldalas mű két része: A mi 281

Next

/
Thumbnails
Contents