Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.
Az oklevelet nyomtatásban, teljes terjedelemben 1876-ban már kiadták latinul, amely előtt "'13 > " egy rövid magyar nyelvű regeszta is található. Csak regesztas formában pedig 1987-ben Borsa Iván közölte magyar nyelven. Az oklevél nem eredeti, az esztergomi káptalan 1381. november 2-án kelt átiratában maradt fenn. Kitűnően olvasható, alul középen függőpecsét nyomai látszanak halványan a kutató számára elérhető fénymásolaton. OL DF 260.682 1275 óta - Csány, Ülmez, Lápos, Péntek után - Kozár az ötödik olyan várbirtok, amelyet a király elvett a szolnoki vártól, magán személyeknek adományozva azokat. Nincs ismeretünk arról, hogy ezen 1293. évi március 27-iki adományozás után hány birtoka maradt még a szolnoki várnak, de a királyi vármegye általános bomlása ismeretében jogosan feltételezhetjük, hogy már nem sok. 14. A szolnoki vár Kérő nevű földjének az eladományozása 1293. október 6. „[III.] András Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya 1 [ . . . ] 2 ezen oklevélsorozatban akarjuk mindenkinek a tudomására hozni, hogy Csányi [de Chan] Máté fia István elébünk jőve kérte, hogy a szolnoki vár bizonyos Kérő nevű földjét 3 [quandam terram castri nostri de Zonuk, Kerew vocatam] adjuk neki; mivel azonban nem volt ismert általunk az igazság a föld nagyságáról, milyenségéről, valamint arról, hogy adományozás tekintetében vajon hozzánk tartozik-e, vagy nem, ezért az Erdélyi Egyházmegye gyulafehérvári káptalanjában lévő híveinknek 4 kiadtuk parancslevélben, hogy János fiához, Jánoshoz — a mi [királyi] emberünkhöz — küldjék ki hites bizonyságukat, akivel ugyanezen János járja be ezt a földet, és ha ő azt adományozásunk hatáskörébe tartozónak találná, iktassa be [Csányi] Istvánt, ellentmondó nemléte esetén, ha pedig lennének valamelyes ellentmondók, [azokat] idézzék [királyi] jelenlétünk elé. Ez a bizonyos káptalan nemsokára a következő szavakat írta vissza nekünk Nagyméltóságú András Ortól [ . . . ] az Erdélyi Egyházmegye gyulafehérvári káptalanja, ilyen szavakkal kaptuk meg [ . . . ] Őfensége levelét; [III.] András, Isten kegyelméből Magyarország királya az Erdélyi Egyházmegye gyulafehérvári káptalanjában lévő híveinek kegyesen és üdvözlettel; 13 IPOLYI Arnold-NAGY Imre-VÉGHELY Dezső (Szerk.): Hazai okmánytár. VI. Bp. 1876. 379-380. 14 BORSA Iván (Szerk.): Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke.II/4.Bp. 1987. 333. 1 III. András 1290. július 23. és 1301. január 14. között uralkodott. 6,5 gépelt sort hagytunk ki, ami tartalmatlan formulas szöveg. Kérő 1876-ban Belső-Szolnok vármegyében (még ugyanebben az évben Szolnok-Doboka vármegyében), Szamosújvártól nyugatra, 3-4 km-re volt. Ez azt bizonyítja, hogy Belső-Szolnok és benne Kérő, Erdélyben volt, mert a gyulafehérvári káptalan beiktatási illetékessége csak Erdélyre terjedt ki. 246
