Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.

hogy a maguk meglehetősen nagy szabadságát a későbbiekben ne tudják érvénytelenné nyilváníttatni [ ] kérték a privilégium előzetes felülvizsgálása után, [annak] megerősítését; Mi tehát egyrészt a mondott Léka [Ceka] hűsége és szolgálati érdemei miatt, amelyeket az említett [királyi] nagyatyánknak felmutatott, másrészt [ ] ugyanezen Venczel és László szolgálataiért, amelyet nekünk fel tudtak mutatni; őket és utódaikat, valamint az utódaik maradékit - amint azt a [királyi] nagyatyánk rendelte - servienseink sorába és rendjébe felvéve és átvéve, a jelenlegi oklevél végzésével élethossziglan boldogítani rendeltük és rendeljük; És hogy ez a kiváltság mindig sértetlen és háborítatlan maradjon, valamint az idők folyamán valamely pereskedés révén, mások által visszavétetni ne lehessen, a jelenlegi levelünket kiadtuk, a dupla pecsétünkkel megerősítve; Kiadatott a tisztelendő Smaragd atya, Isten kegyelméből a kalocsai érsek, a mi kedvelt és hűséges udvari kancellárunk keze által,

9 az Úrnak 1264-dik évében. Az oklevél eredetiben is és egyszerű másolatban is fennmaradt. Az eredetiről két fénymásolat is készült, az egyik erős nagyításban. A bal oldalán egy kiszakadás látható, amelynek környéke ráadásul foltos és nem olvasható. Nehezen olvasható a dokumentum a kilencrétű hajtogatás mentén is. Alul, középen a papír szintén ki van törve, ez valószínűleg az elveszett függőpecsét helye. Az oklevelet 1902-ben és 1943-ban Debrecenben az Irinyi család lt-ban (I. cs. 1. sz.) tárolták, jelenleg pedig az Arch. Jud. Maramures Irinyi család lt-ban (1/1-1) van.

11 Ugyanitt található a jól olvasható, később készült egyszerű másolat is, amelynek előlapján a következő vele egykorú szöveg olvasható: „1264. Confirmat Stephan us 5

US privilégium Gijka avo Venceslai et Ladislai filiis Vid per Belam tertium datum."

12 Itt van még egy későbbi rájegyzés a következő szöveggel:,, If fi u István Királyunk Donatiojának valóságos mostani Caractere fordított Párja. Sub litera B." Nyomtatásban mindössze egyszer jelent meg, 1943-ban, Szentpétery Imre szerkesztésében. Rövid regesztában ismertette irinyi Irinyi István is 1902-ben. OL DF 280.545 Bár az oklevél 1264-ben kelt - visszautaló szövegrészei révén - többet árul el a szolnoki vár 12. századi végének történetéről, mintal3. század közepén volt helyzetéről. Mindenekelőtt meggyőz arról, hogy funkciójának megfelelően működött, a királyi típusú vármegye követelményei szerint. Tudósít arról, hogy katonái hol harcoltak 1189-1190-ben. Hírt ad arról is, hogy a várjobbágyok királyi serviensek sorába való emelése már 1172-1196 között is napirenden volt. Nagy kar, hogy hiányzik a kiadás helye, mert abból megtudtuk volna, hol székelt V. István udvari kancelláriája. 10 Lásd a 13. és 14. jegyzetet. 11 OL DF 280.545. 1 2 „1264. V. István ifjabb király megerősíti a III. Béla által - Vid fiainak, Lászlónak és Vencelnek - az apjuk, Léka [Gijka] részére adott privilégiumát." SZENTPETERI Imre (Szerk.): Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II/l. Bp. 1943.22-23. 14 Irinyi Irinyi István (kivonatolta és összeállította): Az irinyi Irinyi család levéltára. 1. 1264. év. 236