Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Szabó István : Történetek az oszét nemzeti eposzból, a "Nárt mondakör"-ből / 193. o.

értelmiség képviselői (M. TUGANOV, A. KAITZMATOV, SZ. TUKKAEV, iUetve Oszétia nemzeti költője, az oszét irodalmi nyelv megteremtője, Koszta HETAGUROV) lettek az ügy harcosai, majd 1917 után mind Észak-, mind Dél-Oszétia területén írói és tudományos kutatói erőfeszítéssel és több esztendei munkával nagy számú mondai variációt tettek közzé mind oszét, mind orosz nyelven. Az Észak-Oszétiai és a Dél­Oszétiai Tudományos Kutató Intézet 1925—1941 között e gyűjtésekből meg is jelen­tette az „Oszét népi alkotások emlékei" című kötetét. 1940 elején az eposz szövegé­nek gyűjteményét tartalmazó kötet előkészítésére Észak- és Dél-Oszétiában „nárt bi­zottságok"-at alakítottak, amelyeknek tagjai a köztársaság legjobb írói és tudományos kutatói voltak. A munka még a háború idején sem szünetelt. így vált lehetségessé, hogy 1946-ban publikálhatták az összegyűjtött szövegek alapján készült összeállítást oszét nyelven, melyet aztán 1948-ban, majd 1949-ben orosz nyelven is közzétettek Jurij LIBEGYINSZKIJ fordításában. (A közölt szemelvények az e kötet alapján job­bított, újabb, sikeresebb, kerekebb variációkkal bővült 1978-as kiadásból valók.) 5 A nárt legendák Összegyűjtésének kezdetén, a múlt század végén, eleinte úgy tűnt, hogy a nép emlékezete csak egymástól független különálló részleteket őrzött meg. De amilyen mértékben haladt a szövegek lejegyzése, úgy lett egyre világosabb, hogy nem önálló történetekről, hanem egy hatalmas, összefüggő, sok témájú teljes eposzról van szó, amelyben a genealógiai kapcsolatok világosak, s ezek biztosítják magának az eposznak, illetve a külön-külön gyűjtött történeteknek az összefüggését. Aliogy nőtt, gyarapodott az anyag, úgy vált világossá, hogy a történetek főhősei rokoni kapcsolat­ban állnak egymással és négy egymást követő nemzedéket képviselnek; hogy három családban egyesülnek; hogy valamennyien a közös „nárt nevet viselik, melyek ma is felfedezhetők bizonyos meglévő családnevekben. Miután a szerkezet világossá vált, a darabonként összegyűjtött különféle történetek ciklusokba sorolása nem jelentett különösebb nehézséget. Ezek a ciklusok a következők: 1. A nártok eredete (UARHAG és fiai: AHSZAR es AHSZARTAG) 2. URUZMAG (URIZMAG) és SATANA 3. SZOSZLAN (SZOZRUKO) 4. BATRAZ (BATRADZ) Ezeken az alapvető ciklusokon kívül van még mintegy 15 önálló tárgykör, melyekről nem lehet eldönteni, hogy ezek a nagy egészen belüli ,,kis ciklusok ", melyek ma már csak töredékeiben élnek, vagy pedig fordítva: az önállóvá formálódás fázisából valók, melyek végül is nem fejeződtek be. 6 A mondák tárgyköre rendkívül sokféle, ám némelyiket közülük tipikusnak le­het tekinteni. Olyanokat, mint a harc az óriásokkal: hadjáratok a zsákmányért; va­dászkalandok; harc a nárt családok és egyes hősök között (vérbosszú alapján); a hő­sök versengése egyes nőszemélyekért; utazás a túlvilágra; harc az ég lakóival. Szemelvényeink az első ciklusból valók, vagyis a nártok eredetére vonatkoznak, nevezetesen UARHAG-ra és fiaira: AHSZAR-ra és AHSZARTAG-ra. Az elbeszélt 5 KALOEV, B. A.: Kommentárok. In: Nárt legendák. Oszét eposz. Moszkva, 1978. 493-495. 6 ABAEV, V. I.: A nárt eposz. In: Nárt legendák. Oszét eposz. Moszkva, 1978. 5-7. 195

Next

/
Thumbnails
Contents