Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Botka János: Tiszaörs címere / 165. o.

Tiszatenyő, Márialaka, Tiszakürt, Tiszaug, Mezőtúr, Jászberény, Apáti, Kisér, Jászdózsa, Pásztó, Alattyán, Tiszasüly stb. A lakosság összetartása és a hiteles pecsét sem segíthetett azonban a hadjáratok, háborúk idején. Ehhez Örs esetében hozzájárult az is, hogy a falu viszonylag távol feküdt a Tiszától, menekülésre, esetleg a másik partra történő átjutásra kevesebb lehetősége maradt, mint a szomszédos települések többségének. Különösen a 15 éves háború okozott igen súlyos, csaknem végzetes veszteségeket a már néhány évtizede reformátussá lett tiszaörsi lakosságnak. 1621-ben azonban a falu már újra számottevő hely, lelkésze is van.

7 A népesség kontinuitását viszont inkább csak feltételeznünk szabad, miként azt is, hogy a XVII. század folyamán ezen súlyos csapások következményeként nem lett képes Örs újra megerősödni, korábbi jelentőségét elérni. Heves és Külső Szolnok megye portaösszeírásaiba 1635-től 1686-ig nem került be.

8 A források hiánya természetesen még nem jelent teljes bizonyosságot, arra azonban mindenképp rámutat, hogy nem lehetett a környezetéből kiemelkedő vagy átlagos népességű település. Faluszervezetéről sem rendelkezünk információval. A felszabadító harcok során ismét nem kerülhette el sorsát, s így Debreceni Ember Pál az elpusztult egyházak közé sorolhatta.

9 Az 1697 novemberében a vármegyei nemes és paraszt személyekről készített adatfelvételben sem fordul elő.

10 1702ben az egyesült vármegyei „... helységek és puszták feljegyzése valóságos birtokosaikkal együtt c. összeírás Tiszaörsöt (Igarral, Tiszabővel, Abáddal, Tiszaszalókkal együtt) a puszták között regisztrálja, birtokosaként pedig a debreceni Komáromi Györgyöt említi.

1 ! A puszta megnevezés ellenére valószínű, hogy nem teljesen megműveletlen, elnéptelenedett terület ekkor sem. Erre mutat az is, hogy Heves-és Külső-Szolnok vármegye 1703. március 5-i közgyűlése Örs puszta esetében elég magas, 16 teleknagyságot állapít meg, amiért 91 forint 20 dénár a hadi vált ságdíj. Nagyobb telekszámot osztottak ki rá mint a községként meghatározott Burára (12 telek), Derzsre (8), Sülyre (10), Tiszaszőllősre (15).

12 A 16 telek szerepeltetése pl. Örs esetében azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy teljes bizonyossággal lakott lett volna, éspedig 16 családdal, miként az Benedek Gyula Szolnok megye újjátelepülése c. egyébként kitűnő munkájában áll.

1 3 7 TÓTHD. 1942.9. 8 SZEDERKÉNYI Nándor: Heves vármegye története ül. Eger, 1891. 440-460.; OL Mikrofilmtár 1673. Heves-és Külső-Szolnok megye. 9 TÓTHD. 1942.9. 10 SZEDERKÉNYI N. 1893. IV. 71-72. 1

' OLP-392. Károlyi lt. Törzsanyag 80. Lad. 94. Fase. 2. 12 BENEDEK Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből. In: Zounuk 4. Szerk.: BOTKA János. 1989.311-312. 13 BENEDEK Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a török hódoltság után. In: A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve. Szerk.: SELMECZI László. 1981. 116. 167