Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Botka János: Tiszaörs címere / 165. o.

1. Feltételezett pecséthasználat a XVl-XVÜ. században Tiszaörs megyénk egyik legrégibb települése. Bizonyosan még a XII. század előtt keletkezett, mert személynévből vagy törzsi névből alakult helyneveink ebből a korból származnak.

1 1292-ben, első okleveles említésekor Tyciam Wras alakban szerepel a falu neve, ekkor hagyományozza az egri püspökségre birtokosa, Örsi Imre. Ettől kezdve elég sűrűn fordul elő Örs (Ewrs) — mint püspöki donatio - a forrásokban. 1494-ben 37,5 forintot fizet királyi taxába. 1551-ben is jelentős hely, 27 portával szerepel az egri püspök urbáriumában.

2 1571-ben 28 házzal és templommal rendelkező faluként jegyzik föl a szolnoki török defterben. A településen ekkor 29 fejadóval megterhelhető családfőt vettek számba, legelői említve Örs akkori bíráját, Ferenci Pétert} Ágoston Gábor fordításában ismerjük a szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírását, melyben ,,Örs falu" 12 családdal és 39 név szerint feltüntetett férfi lakossal szerepel. Sajnos ekkor az összeírok következetesen egyik településen sem tüntették fel a bírói vagy egyéb tisztséget betöltők nevét.

4 Számos más forrásból tudjuk azonban, hogy az ennél még jóval kisebb települések is bírák irányítása alatt álltak.

5 A bíró jelenléte az élő faluszervezet, a működő községi önkormányzat közvetlen bizonyítéka, ami ebben az időben azt jelentette, hogy a lakosság nemcsak szervezetten, egységben tartva élt, hanem igazi közösséget is alkotott. Nem is tehetett mást, hiszen a hódoltság alatt ez volt egyedüli esélye az önvédelemre, a fennmaradásra. A falu választott bíráján keresztül tartott kapcsolatot a törökkel, a magyar földesúrral, a világi és egyházi hatóságokkal, lényegében mindenkivel. A bíró feladatát képezte az adókról, szolgálatokról történő gondoskodás, azok teljesítése és adminisztrálása. Munkáját esküdt társai segítették. A faluszervezet megfelelő működéséhez, a kis közösség érdekeinek érvényesítéséhez azonban rendkívül fontos volt, hogy rendelkezzenek a hitelesítést, igazolást biztosító eszközzel, falupecséttel is. Bizonyosan rendelkeztek az őrsiek is, miként általában minden település. Sajnos, Tiszaörs XVI—XVII. századi pecsétjét az eddig előkerült dokumentumok nem őrizték meg. így Örs nem tartozik azon szerencsésebbnek mondható települések közé, amelyeknek török kori pecsétjei, pecsétképei rendelkezésünkre állnak:

6 Átány, 1 KÁLMÁN Béla: A nevek világa. Bp. 1969. SOÓS Imre - SZABÓ István: Tiszaörs. In: Adatok Szolnok megye történetéből II. Főszerk.: BOTKA János, Szolnok, 1989. 507-508.; TÓTH Dezső: Hevesnagykunsági református egyházmegye múltja.

I. Debrecen, 1942. 9. 3 GYÖRFFY Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez. Szolnok, 1956. 28-29. ÁGOSTON Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása I. In: Zounuk 3. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1988. 253. Az 1582. evi dikajegyzék például őrzi valamennyi Heves megyei település birájának nevét, így az „Eőrsi judexét" is: Michael Marczi. Országos Levéltár (Továbbiakban: OL) Mikrofilmtár 1673. Dicajegyzék. 1582. Heves megye. Jász-Nagykun-Szolnok-i önkormányzati pecsétek és címerek c. készülő munkámhoz gyűjtött, a Szolnok Megyei Levéltárban elhelyezett pecsétmásolatok. 166