Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Szarvasmarhatartás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 133. o.

földreform ösztönző hatásaként stabilizálódott a paraszti birtokokon a gazdaságos állattenyésztés. 1./ A nagybirtok gazdasági függőségétől szabadította meg a falvak állattartó gazdáit azzal, hogy kivette a nagybirtok legelőit a földesurak, az uradalom gazdasági fennhatósága alól, és ez lendületet adott éppen annak a fent említett paraszti rétegnek, amely ilyen irányú törekvéseinek eddig éppen a legelőhiány állt útjában.

13 2./ Vármegyénkben éppen ebben a 10-20 kat. holdas birtok-kategóriában volt, erre esett az öt főt eltartó — apa, anya, három gyermek - rentábilis paraszti birtok alsó határa, amely a fennmaradás érdekében folytatott ésszerű gazdálkodás során már képes volt a bővített újratermelésre.

14 3./ A legeltető állattartás visszaszorulása - amit a dolgozat első részében elmondottak is bizonyítanak — ezekben a birtok-kategóriákban következett be a leghamarabb. Ezt a folyamatot ismerte fel jó szemmel mind az Országos, mind a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara. A felismert tendenciát segítették minél eredményesebben kibontakoztatni az állattenyésztési szakértekezletek tartásával,

15 vándorgyűlések megrendezésével,

16 állattenyésztési — főleg szarvasmarhatartási — gócpontok kiépítésével,

17 tenyésztési, üzemszervezési tanácsadás megszervezésével, amely esetenként még abban is tanácsot adott, hogy egy—egy helyen mekkora az okszerű gazdálkodáshoz szükséges állatlétszám. Sőt, javaslatot tettek arra, hogy a paraszti birtokot védetté kell államilag nyilvánítani. Indítványozták ennek kapcsán azt, hogy annak állatállománya is legyen védetté, vagyis képezze a birtok tartozékát, amit attól elválasztani — pl. elárverezni — nem lehet.

18 A tejszövetkezetek létrehozása is ezt a célt szolgálta,

1 9 de ezt a célt szolgálták a bika-, tehén- és üszőakciók lebonyolítása vármegyénk területén, főleg az 1930-as évek közepétől szinte egészen 1944-ig.

20 Ezekkel a még csírájukban lévő megmozdulásokkal indult el vármegyénkben a később majd erősödő folyamat, amit a mezőgazdaság kapitalizálódásának nevezünk. Ez természetesen megbontotta a patriarchális magyar paraszti család szerkezetét is, de a parasztság különböző vagyoni helyzetű rétegét oly annyira jellemző famüiáris viszonyt is. Ezt csak éppen jelezni kívánjuk, hiszen nem feladatunk a szociológiai elemzés. Keményebbek lettek azok a feltételek, amelyek a paraszti birtokon a munkavállaló és a munkáltató eddigi viszonyát jellemezték. Kezdett tért hódítani a parasz1 TOLNAY Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében. In: Zounuk 2. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1987. 133-175.; TOLNAY Gábor: A Nagyatádi-féle földreform Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Honismeret, 1991. évf. 2. szám. 22-31. 14 TOLNAY G. 1990. 181-208.; TOLNAY G. 1991/2.22-31. 15 TMK-1927.53. Az Országos Mezőgazdasági Kamara évi jelentése az 1928. évró'l. Bp. 1929. 211. (Továbbiakban: OMK - • év.) 17 OMK-1932. 285. 18 OMK-1935. 332. 19 OMK-1935. 333. 20 OMK-1942. 68. 140