Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Szarvasmarhatartás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 133. o.

TOLNAY GÁBOR SZARVASMARHATARTÁS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYÉBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT* Előző dolgozatunkban áttekintettük a vármegyei szarvasmarha tenyésztés két világháború közötti alakulásának megadott szempontok szerinti vizsgálatát. Elemeztük az állomány számát, vizsgáltuk annak fajták, kor és ivar szerinti megoszlását. Megállapítottuk, hogy vármegyénkben is áttértek az állattartó gazdák a pirostarka nyugati fajtára. Ez elősegítette a gazdaságoknak a rentabilitás irányában történő ütemesebb elmozdulását, pedig abszolút számokban is, fajlagosan is csökkent a szarvasmarhák száma. Ezzel párhuzamosan mutatkozott meg az 1930-as évek közepére a Nagyatádi-féle földreformnak a legelő gazdálkodást megváltoztató jótékony hatása, amely főleg a paraszti birtoknak az intenzív gazdálkodáshoz történő közeledésben mutatkozik meg.

1 Most - folytatva a megkezdett gondolatot — előbb a gazdaságok nagyságát vessük össze a szarvasmarha-állomány számszerű adataival. A megoszlást tekintve az üzemcsoportok sorrendje ugyanolyan, mint a terület részesedés tekintetében (1. számú táblázat). Első helyen a kisgazdaságok állománya állt mindhárom időpontban, utána az 1000 kat. holdon (575,5 ha) felüli nagyüzemek következnek 1895-ben, majd átveszi a második helyet mindkét további időpontban a középgazdaság. 1895-ben a harmadik helyen a középgazdaság áll, majd a további két időpontban a nagygazdaság kerül a 3. helyre. Mindhárom időpontban a törpegazdaság van az utolsó helyen, de arányukat tekintve igen közel kerültek a nagygazdaságok részesedéséhez. Mindössze 0,8 % választja el őket egymástól. Tehát a törpe- és középgazdaságok esetében emelkedés-csökkenés jellemzi a három időpontot, addig a kisgazdaságokra az állandó emelkedés, a nagygazdaságokra pedig az állandó csökkenés a jellemző. A vármegye változását végeredményben azzal jellemezhetjük, hogy a 100 kat. holdon (57,55 ha) aluli üzemek részesedése fokozatosan emelkedett (48,2 — 55,6 - 68,3 %), a 100 kat. hold felettiek rovására (51,8 - 44,4 - 31,7 %). Mindezt részletesebben a 2. számú táblázat

2 mutatja be, amelynek vizsgálódási * TOLNAY Gábor: A szarvasmarha-tenyésztés jellemzői és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara irányítói hatása a két világháború közötti Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében című dolgozat folytatása. Mindkét dolgozat az OTKA támogatásával készült (1/3. 29/1990. nyt. sz.) TOLNAY Gábor: Szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara támogatásával. In: Zounuk 5. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1990.181-208. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. IV. köt. A gazdaságok megoszlása. 133