Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - H. Bathó Edit: Az okszerű méhészkedés kialakulása a Jászságban / 117. o.

jára készített, láda alakú, álló kaptárja, amely országos egyesületi álló kaptár néven az egész országban általánosan elterjedt. Ezt a kaptártípust készítették egyes—kettes—hármas—négyes formában is.

19 A különböző típusú és formájú méhkasok mellett a XIX. század végén a Jászságban is fokozatosan megjelentek a különböző keretes szabványkaptárak. Az 1880-as években elsőként a Berlepsch-Dzierzon-féle egyenes álló kaptárt kezdték el használni. Ezt a kaptártípust azonban az 1910-es években felváltotta az országos egyesületi egyes álló kaptár (közismert nevén: kis országos kaptár) (1-2. sz. kép), valamint az országos egyesületi hármas álló kaptár.

20 (3. sz. kép). Az országos kaptárak méreteit a Magyarországi Méhészek Országos Egyesülete állapította meg, figyelembe véve az általános követelményeket. A hátulkezelhetős kaptár háromszakaszos volt, s mindenik szakaszba 10-10 db 23 x 27 cm-es keret fért be. Az alsó két szakasz 20 kerettel alkotta a költőteret, a harmadik, felső rész pedig 10 kerettel a mézteret. A költőteret a méztértől acéllemezeken fekvő fedődeszka és Hanemann rács választotta el. 21 Az országos kaptárakat — a megadott méretek alapján — kezdetben cukros ládákból alakították ki, később azonban deszkából készítették. A méhészek szerint ez a kaptártípus igen nehezen kezelhető volt. 2. kép. Id. Szüle András méhese, kis országos kaptárakkal és toldásos kasokkal Jászkisér, 1942. 19GÄLL Imre: Méhészeti ismeretek kincsesháza. Bp. 1941. 11. 20 BATHÓE. 1988.34. 21 KÁDÁR Lajos: A méh és lakása. Bp. 1921.216-217. 122